Ismét módosult a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény. A változásokat a 2014. évi XXXIX. törvény vezette be 2014. szeptember 30.-i hatálybalépéssel, amely többek között módosította a hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat, továbbá változásokat vezetett át a hulladékok gyűjtésével, a begyűjtési engedélyekkel, a melléktermékekkel, valamint a hulladéklerakási járulékokkal kapcsolatosan.
A fogalmakat tekintve módosult a gyűjtő, a gyűjtőhely, az elkülönítetten gyűjtött hulladék, az előkezelés és a feltöltés fogalma, új fogalomként került bevezetésre a tárolás, illetve hatályát vesztette a visszavétel fogalom-meghatározása. A szeptember 30.-tól érvényes meghatározások a következők:
„gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi”
„gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely”
„elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg – adott esetben típus – szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek”
„előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet”
„feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor”
„tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a 2. melléklet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet”
A törvénymódosítás a hulladékgyűjtésre vonatkozóan konkretizálja, hogy a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. (a korábbi verzióban nem volt megjelölve időintervallum)
A begyűjtési és tárolási engedélyek tekintetében megszüntették azt a kritériumot, hogy az engedélyek maximum a hulladéktörvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, így a továbbiakban már csak az a kritérium áll fenn, hogy ezen engedélyek időbeli hatályuk lejártáig érvényesek.
A módosítás foglalkozik az iskolai papírgyűjtés kérdésével is. Ez év első felében merült fel először az iskolai papírgyűjtések betiltásának lehetséges volta, ugyanis egyes jogértelmezések szerint az iskolai papírgyűjtést csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhetne az iskola. Mivel azonban a papírgyűjtési kampányok jelentős részben hozzájárulnak a diákok szemléletformálásához és az abból származó minden forint hasznos az egyébként is forráshiányos intézmények számára, így a jogalkotók a törvénymódosításban végül rögzítettek egy kompromisszumos megoldást, miszerint „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik.”
A fentieken túl a melléktermékekre vonatkozó rendelkezések is változtak. A változások tulajdonképpen a melléktermékekre vonatkozó előírások kormányrendeleti szintre átültetését jelentik (az e területet szabályozó rendelet azonban még nem született meg).
Fontos továbbá, hogy 2015. január 1.-től változik a hulladéklerakási járulékok összege (lásd. a lenti táblázatot). A módosítás legfőbb indoka az volt, hogy a járulék összegét a magyarországi gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás jelenlegi fejlettségi szintjéhez kell igazítani annak érdekében, hogy a hulladék hasznosítása viszonylag rövid időn belül alternatívája lehessen a lerakásnak, illetve hogy a gazdálkodó szervezetekre kevesebb anyagi teher háruljon.
A fentiek értelmében a 2015-től alkalmazandó hulladéklerakási járulék mértéke a következő:
Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára
fajtája, jellege, típusa évenként (Ft/tonna)
települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is 6000 Ft
építési-bontási hulladék 6000 Ft
veszélyes hulladék 6000 Ft
települési szennyvíziszap 6000 Ft
a hulladékból előállított termék gyártása során képződött
és tovább hasznosítható maradék hulladék 4000 Ft
a hulladékból előállított termék gyártása során képződött
és tovább nem hasznosítható maradék hulladék 3000 Ft
Kapcsolódó anyagok:
