Tudósok szerint a mohatelepek formája megváltozik ” nitrogén szennyezett” és aszályos területen, így alkalmas lehet bioindikátornak. A világ minden részén, városokban köveken és fákon előforduló tujamohák a japán kutatók szerint alkalmasak a légköri változások hatásának mérésére, így egy olcsó lehetőséget biztosítanak a városi szennyezés monitorozására.
Szennyezés vagy aszály hatására a bioindikátorként működő mohatelepek alakja vagy sűrűsége megváltozhat, végső esetben eltűnhetnek. Yoshitaka Oishi, a Fukui Prefectural University professzora szerint ezeket a telep alakulásokat megfigyelve lehetőségük adódik arra, hogy megbecsülhessék a légköri változásokat. Azt mondta: „Ez a lehetőség igen költséghatékony és fontos a légköri körülményekre vonatkozó információk megszerzéséhez.”
„Mivel a mohák a városokban is gyakori növények, a módszert számos országban használhatjuk (…) nagy potenciált mutatnak bioindikátorként való felhasználásukban.” Oishi szerint a nedves városokban a célra alkalmazható mohák többnyire a Bryophyta csoportba tartoznak (korábban a lombosmohák, becősmohák és májmohák gyűjtőcsoportja). További telepek hozzáadásával és művelésével a természetes élőhelyükön figyelhetnék meg a növényeket, vagy használhatnák őket analízis céljából.
Oishi és kollégája a Landscape and Urban Planning című folyóiratban közölték tanulmányukat. Ebben leírják, hogyan tanulmányozták a nitrogén-szennyezés, a levegőminőség és az aszály-stressz hatását a mohákra nézve egy 3 négyzetkilométeres területen Tokió észak-nyugati részén. A tanulmány alapján erős szárazság-stresszt tapasztaltak azokon a területen, ahol magas volt a nitrogén szennyezés szintje. Ez növelte a kutatók aggodalmát az egészségre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás tekintetében. Sajnos azonban nem tudták hatékonyan mérni a levegő tisztaságát, ami befolyásolja a mohafajok számát, mert a szennyezettségi szint a mintaterületen nem volt elég nagy, közölte Oishi. „Ha a levegőszennyezés súlyos, akkor a tisztaság szintén értekelhető a mohák segítségével (…) a telep megváltozása a fennálló környezeti probléma alapján különféle lehet.”
A bioindikátorok, mint például a mohák, amelyek közvetlen környezetükből, egész felszínükön veszik fel a vizet és a tápanyagokat, gyakran olcsóbbak, mint a környezeti értékelés egyéb módszerei és tükrözhetik az ökoszisztémák változásait is – mondták a tudósok.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a városi lakosok 88%-a van kitéve a levegőminőségi irányelveket meghaladó éves légszennyezettségi szintnek. A legrosszabb levegőminőséggel Délkelet-Ázsia és a Földközi-tenger keleti része rendelkezik, ezeket a területeket követik a latin-amerikai és afrikai országok. „Hisszük, hogy ez a módszer más területeken is hozzájárulhat a légköri szennyezés értékeléséhez,” – nyilatkozta Oishi.
