A kolozsvári táblabíróság jogerős ítélete értelmében nem hozhat létre a Romaltyn Mining társaság ciántechnológiás aranymosó üzemet Nagybányán a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul üzeme helyén – közölte a Vocea Transilvaniei erdélyi hírportál.

A táblabíróság mintegy három évi pereskedés után június 9-én hozott kedvező ítéletet a területet lakóövezetté nyilvánító nagybányai önkormányzat javára. Az ügyben első fokon ítélkező Szilágy megyei törvényszék kétszer is a Romaltyn javára döntött, azonban a kolozsvári táblabíróság az első ítéletet megsemmisítette, és visszaküldte újbóli elbírálásra az ügyet, a másodjára hozott ítéletet pedig felülbírálta.

Dorel Muresan, Nagybánya alpolgármestere szerint a kolozsvári bírák által kimondott ítélet megerősíti azt a törekvést, hogy Nagybánya Románia legszennyezettebb városából zöld, tiszta és egészséges várossá váljék.

A Ion Sturdza volt moldovai miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap 2013 februárjában jelentette be, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn társaságban, és 40 millió dolláros beruházással nekilát a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának.  A befektető arra készült, hogy az év utolsó negyedében újraindítja a Romaltyn tevékenységét, és 5 év alatt nyolc és fél millió tonna bányászati hulladékot dolgoz fel, hogy kinyerje belőle az aranyat és ezüstöt. A művelet végére a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját ígérte.
 

Vegyianyag-katasztrófák

Valóban szükségünk van annyi aranyra, amennyit kitermelünk? Tanultunk-e a nagybányai vegyianyag-katasztrófából? A 15 éve történt tiszai ciánszennyezés az arany kitermelés eredményeként következett be, amikor 25 méteres szakaszon szakadt át a zagytározó gátja.
Aranyat többféle eljárással lehet bányászni. Nagybányán cianidos technológiát alkalmaztak, ez azt jelenti, hogy az aranyat cián segítségével nyerték ki az ércből. A folyamat során viszont visszamarad egy olyan zagy, amely ciánt, nehézfémeket és méreganyagokat tartalmaz. Problémás, hogy ez a maradék nem veszti el az idők során toxikusságából. A gond az, amikor a cianidot nem nyerik vissza, hanem ott hagyják a zagytározókban. Simon Gergely vegyianyag-szakértő szerint ez egy időzített bomba, ami magától sosem fog eltűnni, ezért ez a nyílt tározós cianidos kitermelési forma teljes mértékben elfogadhatatlan.