Az atomenergia biztonságos felhasználását célzó intézkedések fokozását szorgalmazták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tagállamai hétfőn egy bécsi konferencián, amely a Japánban történt nukleáris baleset tanulságaival foglalkozik.
A 151 tagállam energiaügyi miniszterei közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a NAÜ-szabványokon alapuló nemzeti és nemzetközi intézkedések fokozására van szükség és a szervezet szerepének erősítésére az együttműködés összehangolásában és a szakmai tanácsadásban. A nyilatkozat ugyanakkor nem ment olyan messzire, mint Amano Jukija NAÜ-főigazgató jóval részletesebb javaslata. A japán diplomata többek között a NAÜ előírásainak szigorítását és az országok saját gyakorlatán felül a szervezet által végzett rendszeres ellenőrzéseket javasolt valamennyi tagállamban.
A miniszterek felkérték a főigazgatót, hogy dolgozzon ki egy akciótervet a NAÜ szeptemberi közgyűléséig a miniszteri nyilatkozat és – a politikai mellett magas szintű szakmai részvétellel zajló – konferencia eredményei alapján. A NAÜ-nek jelenleg nincsenek kötelező érvényű biztonsági előírásai, csak ajánlásai, s szemléit a tagállamok meghívására végzi.
Fellegi Tamás, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere az EU soros elnökségének képviseletében tartott felszólalásában felidézte, hogy az EU tagállamai a múlt hónapban megállapodtak az erőművek önkéntes kiegészítő biztonsági felülvizsgálatáról, úgynevezett "stressz-tesztek" végrehajtásáról. Hangsúlyozta, hogy az EU kész tájékoztatni az ügynökséget a felülvizsgálat eredményeiről. Emellett, összhangban a nukleáris biztonságról szóló egyezmény részes országainak az előírások szigorítására vonatkozó törekvésével, a miniszterek tanácsa célul tűzte ki, hogy az év végéig felülvizsgálja a nukleáris létesítmények biztonságáról szóló meglévő uniós szabályozást. Fellegi Tamás kiemelte, hogy Magyarország kezdettől elkötelezett volt az uniós stressz-tesztek végrehajtása mellett.
A biztonsági előírásokról szólva Amano Jukija kifejtette: foglalkozni kell olyan kérdésekkel, mint a hosszú áramszünetek, természeti katasztrófák és a megfelelő hűtés kérdése. Hangsúlyozta azt is, hogy a tagállami szintű ellenőrző hatóságoknak függetlennek kell lenniük, megfelelő forrásokkal és magasan képzett munkatársakkal kell rendelkezniük. Kiemelte, hogy javítani kell a nemzetközi közösség cselekvőképességét rendkívüli esetekben. Amano kijelentette, hogy erős támogatást tapasztalt a javaslat mögött, ezért bízik benne, hogy valamennyi tagállam elfogadja. A világ valamennyi, több mint négyszáz atomerőművének rendszeres nemzetközi ellenőrzése lehetetlen feladat volna – mondta a főigazgató, ezért az ellenőrzendő létesítmények véletlenszerű kiválasztását javasolta. Hangsúlyozta, hogy az általa javasolt intézkedésekhez nincs szükség hosszadalmas tárgyalásokra, a szervezet alapokmányának vagy más egyezményeknek a módosítására ahhoz, hogy átültessék azokat a gyakorlatba, csak politikai akaratra a tagállamok részéről.
A konferencia első napján felszólaló miniszterek állásfoglalásai azonban megoszlottak abban a tekintetben, hogy továbbra is a nemzeti nukleáris hatóságok szerepe maradjon-e a döntő, vagy pedig szélesebb hatáskörrel ruházzák fel a NAÜ-t. A kormányközi szervezet a konferenciával egy hosszabb folyamatot akar kibontakoztatni, amely elvezethet a nukleáris biztonság magasabb szintű nemzetközi ellenőrzéséhez. Az értekezleten ismertetik a márciusi fukusimai nukleáris balesetet vizsgáló tényfeltáró NAÜ-misszió végleges jelentését is.
Kapcsolódó anyagok:
