A NER és a hozzá tartozó körök a Balaton és a Fertő tó után ezúttal a tatai Öreg-tónál akarnak luxus szállodát építeni. Ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor természeti környezetünk és kulturális örökségünk ismét helyrehozhatatlan kárt szenvedhet. Az LMP és a helyi természetvédők mellett most a madárbarátok is tiltakoznak a leendő természetkárosítás ellen.
Nyitókép: Tata öreg-tó Kócsagvár 2017 01 20 fotó: Márkus Ferenc
Tudjuk a NER-nek semmi sem drága. Megálljt kell parancsolnunk! – mondta Tatán Kendernay János. Az LMP társelnökénet érvei:
– A tó a várral együtt a város kiemelt értéke, a helyi emberek pihenőhelye. Egy ötcsillagos szálloda felépítésével, és 100 ezres nagyságrendű turistaforgalommal pihenőhelyként biztos nem tud funkcionálni a jövőben.
– A tervezett építkezés fakivágásokkal jár, és a szálloda mellé tervezett stranddal együtt akadályozná a tó körüljárhatóságát. Ugyan a beruházó jelenleg ezt cáfolja, de pontosan tudjuk, hogy egy ekkora beruházás nem valósítható meg természetkárosítás nélkül.
– A természetvédelmi szempontból is kiemelt értéket képviselő terület élővilágát is súlyos károsodás érné.
– A hotelhez vezető út ráadásul Natura 2000-es természetvédelmi területen és a Ramsari Egyezmény által is védett területen épülne meg.
– A vízi élőhelyek védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, az képes az ott előforduló fajok eltartására. Ezt rombolná le az itt megvalósuló giga beruházás.
– Egy adott zöldterület nem tud ellátni százféle funkciót: ha beépítjük és turistákat szabadítunk a területre, akkor elvesszük a környékbeliek rekreációs céllal használható természetes környezetét, ahol feltöltődhetnek, pihenhetnek.
– És pontosan tisztában vagyunk a NER logikájával, ahová beteszik a lábukat, onnan kiszorulnak a magyar emberek.
Tata város önkormányzata eddig példa értékűen állt ki az Öreg-tavon pihenő vadludak és vízimadarak védelme érdekében. Már 2018-ban megalkották azt a rendeletet, amelyik megtiltotta pirotechnikai eszközök használatát november és február között. ( pl. a szilveszteri tűzijátékot, petárdázást) Így tudták a város egyik különleges természeti kincsét megóvni. Reméljük, most sem engednek a kísértésnek, és nem járulnak hozzá a rombolással és az ökológiai károkozással járó építkezéshez és a létesítmény működtetéséhez. Az új szálloda nem a város és lakosainak érdekét szolgálná. Ezért erre nemet kellene mondaniuk!
Ne legyen Tata a környezet és élővilág pusztításának új szimbóluma. Nincs az a pénz, amiért megéri ezt a szégyent felvállalni – áll a párt sajtóközleményében.
A tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület nyílt levelet írt a természetkárosító beruházásnak zöld jelzést adó Michl József polgármesternek: Zöld Sziget Kör nyílt levele Michl József polgármester úrnak (4,6 MB pdf.)
Michl József válaszlevele a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesületnek:
Michl József válaszlevele a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesületnek (23 KB word)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állásfoglalása a tatai Öreg-tó partján tervezett ötcsillagos szállodai beruházással kapcsolatban:
Az MME mindenek előtt megköszöni a Tatáért, az Öreg-tóért, a tavon évszázadok óta megpihenő vadludakért felelősségteljesen kiálló tataiak és máshol élők, a város természeti és építészeti értékeit féltők határozott vélemény nyilvánítását. Mint az Öreg-tónak az európai madárvonulásban betöltött egyedülálló – és a Ramsari Egyezménnyel is óvott – nemzetközi szerepét évtizedek óta kutató és népszerűsítő civil szervezet is aggódva figyeli az Öreg-tó partjára tervezett szállodakomplexum körüli történéseket.
Egyesületünk a terveket ismertető sajtótájékoztatóig szándékosan nem foglalt állást, de a látványtervek ismeretében nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretű komplexum jelentős hatással lenne az Öreg-tó természeti környezetére (a műemléki és tájképi vonatkozásokat most nem említve).
Az Öreg-tó nem érdem nélkül vált 1977-ben természetvédelmi területté, 1989-ben a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé, majd 2004-ben az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozó Natura 2000-es különleges madárvédelmi területté. Mint ahogy Tata városa sem érdemtelenül vált 2010-ben a Biodiverzitás Fővárosává, majd 2018-ban a világ 18 városának egyikeként Ramsari Várossá. Ezen elismerések mögött elsősorban Tata Város Önkormányzatának felelős hozzáállása és az a széleskörű társadalmi összefogás húzódik, amelyben nemcsak önkormányzati intézmények, hanem állami szervek és civil szervezetek egyaránt hosszú éveken, évtizedeken át dolgoztak.
Egyesületünk a 20 éve megrendezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalommal is azt kívánja kezdetektől fogva demonstrálni, hogy az Öreg-tóra érkező több tízezres vadlúd tömegek olyan karaktert adnak Tatának, amely méltán világhírű és amelyet évről-évre érdemes bemutatni a nagyközönségnek.
Tatán a természeti és épített értékek megőrzésének mindig is nagy támogatottsága volt, nemcsak a civilek részéről, hanem az önkormányzat részéről is. Éppen ezért bízunk abban a felelősségteljes hozzáállásban, józan és szakmai alapokon nyugvó, de a tataiak értékrendjét is magába foglaló döntésben, amellyel az Öreg-tó nemzetközi természetvédelmi jelentősége most is, és a jövőben is megőrizhető. Ezt a törékeny egyensúlyt nem veszélyeztetheti a védett terület olyan mértékű beépítése, amelyet a most bemutatott tervek előidéznének. A látványtervek alapján mind az esetleges építkezés révén, mind a jövőbeli üzemeltetésből adódóan olyan mértékű fény- és zajhatások, forgalmi hatások és a természeti környezet igen összetett sérülése várható, amelynek következtében a Tatai Öreg-tó nemzetközi jelentősége és Tata világszinten elismert példamutatása is megkérdőjelezhetővé válna. Mindezeket semmi esetre sem szabad kockára tenni.
Egyesületünk hisz abban, hogy a Tata városának kétségkívül nagy turisztikai lehetőségeket kínáló ötcsillagos szállodai beruházás természetvédelmi szempontból elfogadható helyszínen és mértékben fog megvalósulni. Bízik a döntéshozók bölcs, a természetvédelmi szempontokat kiemelten kezelő döntésében és a beruházó felelősségteljes hozzáállásában.”
Terjeszkedik az Avalon – a tatai fideszes polgármesternek is kapóra jött a rendkívüli jogrend, mindenkit megkerülhet
Ahogy Göd, Budapest, Miskolc esetében is láthattuk, a veszélyhelyzet közepén csak néhány tollvonás és a beépítésre évtizedeken át nem használható terület hirtelen azzá válik a festői szépségű tóparton. A természetvédelmi terület sem számít ilyenkor, a fideszes polgármester teljesen egyedül dönthet és döntött is.
Az Öreg-tó partján a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég építkezne. A koronavírus miatt nem lehet tüntetni, és népszavazást sem tarthatnak, sőt már a képviselő-testület egyetértésére sincs szükség a döntéshozatalban. A történet lényege dióhéjban:
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
Tata polgármestere, Michl József jelenleg egyedül hozza meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket. Erre a rendkívüli jogrend ad neki felhatalmazást, szerinte ez természetes, de azt is hangsúlyozta, hogy minden határozat és rendelet meghozatala előtt írásban kéri ki a képviselők és a bizottsági tagok véleményét.
Az erősen fideszes NER mutyinak tűnő természetkárosítás előzményeiről még több részlet a borsod24.com korábbi cikkében >>>