Két hegyi gorilla született a kongói Virunga Nemzeti Parkban. A Wilunula családban egy hím, a Humba családban egy nőstény született november 15-én. A két új bébigorillával együtt összesen tizenhat született a veszélyeztetett fajnak számító hegyi gorillából január óta a nemzeti park területén.
A hegyi gorilla (Gorilla beringei ssp. beringei), amely a keleti gorilla három alfajának egyike, Közép-Afrikában él két régióban, két csoportban, az egyik a Virunga-hegységben négy nemzeti park területén, köztük a Virunga Nemzeti Parkban. A vadon élő hegyi gorillák számát 1000 körülire teszik. A hegyi gorillának hosszabb és sötétebb szőrzete van, mint más gorillafajoknak, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed, így például a Virunga-hegység 2200–4300 méter magasságon fekvő erdeiben. Több időt tölt a talajon, mint bármely más főemlős, lába hasonlít az emberére. Arcán, tenyerén és talpán nincs szőr, az idősebb hímeknek a mellkasa is csupasz.
A Phys.org szerint a hegyi gorillák populációja az elmúlt 40 évben megötszöröződött, a faj tagjai három országban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Ruandában élnek. A Virunga Nemzeti Park becslései szerint számuk az év közepén 350-re nőtt. 1981-ben csupán 58 hegyi gorilla élt a területen, 2000-ben egyedszámuk 131-re, 2010-ben 201-re emelkedett. 2016-ban már 286-an voltak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018 novemberében a faj besorolását a súlyosan veszélyeztetettről veszélyeztetettre enyhítette.
A populációt bár sikerült megnövelni, a park közlése szerint ez jelentős költségekkel jár, és a hegyi gorillák életét megnehezítő ökológiai kihívások továbbra is hatalmasak a területen a nagy népsűrűség, a szegénység és a politikai instabilitás miatt. A régióban fegyveres csapatok portyáznak, melyek a helyi populációra vadásznak. (MTI)
Aki az életét áldozta a gorilláknak
Dian Fossey az 1960-as, 1970-es és 1980-as években, összesen 18 esztendőn keresztül tanulmányozta a hegyi gorillák viselkedését előbb Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd Ruandában a Virunga-hegységben. A kihalás fenyegette hegyi gorillák csak ebben a három közép-afrikai országban élnek, számukat 1000 körülire becsülik. Az amerikai etológus munkája eredményeként megmentett egy fajt a teljes kipusztulástól. A hegyi gorillák ma is veszélyeztetettek, de Dian Fosseynak köszönhető, hogy még ma is megtalálhatók élő példányok.
Fossey 1967-ben megalapította a Kariskoke Kutatóállomást, 10 évvel később pedig a nevét viselő gorilla alapot, amely mindenekelőtt a vadorzóktól védelmezi a hegyi gorillákat. Ezek az állatok főleg Kongó keleti részén vannak veszélyben, ahol több fegyveres milícia is tevékenykedik. Dian Fossey személyét és munkásságát nemzetközileg főként a Gorillák a ködben című 1988-as filmdráma tette ismertté, amelyben Sigourney Weaver alakította a ruandai gorillák megmentéséért harcoló, az állatok bizalmát különleges módszereivel elnyerő antropológusnőt. A film forgatásán Poppy lánytestvére, Maggie volt az amerikai színésznő kedvenc gorillája.
1985. december 27-én, a reggeli órákban erdei kunyhójában holtan találták Dian Fossey gorillakutatónőt. A Ruandában élő amerikai származású tudós egész életében elszántan küzdött a gorillák megmentéséért. Valószínűleg pont ezért kellett meghalni. A mai napig nem tudjuk biztosan, hogy ki követte el a brutális gyilkosságot.
