A Dráva bal partjának leghosszabb holtága a Barcs közelében lévő Ó-Dráva, amely olyan fajoknak nyújt otthont, mint a cigányréce, a törpegém és a szivárványos ökle. A holtág elégtelen vízellátása miatt azonban a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. Horvát és magyar összefogásban több éve zajlanak az előkészültek, hogy ez a helyzet javuljon.
A terepi munkák idén ősszel kezdődtek el, melynek eredményeként az átlagos vízállás egy méterrel magasabb lesz a holtágban. Az Ó-Dráva mintegy 15 km hosszan kanyarog a Dráva árterén a horvát-magyar határon. A holtágat mindkét partján erdősáv kíséri, egyes szakaszain széles vízfelület, máshol zegzugos nádas. A holtágban és a vízparton él a cigányréce és a törpegém, a vízparti ligeterdőkben a vitézkosbor és a kardos madársisak virágzik.
A Dráva mélyülő medre miatt a holtágból a kelleténél gyorsabban távozik az értékes víz a folyó felé – így hiába vannak csapadékos időszakok, ha a víz idő előtt elfolyik. Ennek eredményeként a holtág élővilága és a vízparti élőhelyek állapota is romlott az elmúlt évtizedben.
A természetvédelmi szakemberek a vízmegtartás biztosítását választották megoldásként: az első horvát-magyar LIFE pályázat keretében a partnerek 2014 óta dolgoznak együtt a tervek elkészítésén és az engedélyek beszerzésén, a terepi munkák pedig ez év őszén kezdődtek el.
Ó-Dráva
Az Ó-Drávát a Fekete-árok nevű elkeskenyedő patak köti össze a folyó főágával, ezen az árkon épül a projekt keretében egy fenékküszöb. A küszöb szerepe egyrészt az, hogy kis mértékben emelje a holtág átlagos vízszintjét, és ezzel – vízhozamtól függően – akár fél millió köbméterrel is növelje a betározott víz mennyiségét. Másrészt, és ez talán még fontosabb, az aszályos időszakokban nagy mértékben lassítani tudja a holtág vízszintjének süllyedését. A vízpart kavicsos aljzatának köszönhetően ennek hatására a talajvízszint is meg fog emelkedni a holtág mindkét partján, melynek eredményeként várhatóan javul a vízparti élőhelyek gyökérzónájának vízellátása.
A fenékküszöb kivitelezésének első lépése egy ideiglenes csatorna kialakítása, melyet a Fekete-árok medrének elzárása követ. Erre azért van szükség, hogy a műtárgy építéséhez a munkagödröt szárazzá tegyék. A munkagödörből a vizet, majd a híg iszapot kell eltávolítani, hogy megkezdődhessen a műtárgy alapozása. A terepi munka horvát és magyar oldalon egyaránt zajlik és várhatóan a téli hónapokban fejeződik be. Ezáltal a környező élőhelyek növény- és állatvilágát csupán minimális zavarás éri.
A terepi kivitelezés során fontos szempont, hogy a gépek, berendezések jó állapotúak legyenek, olaj- vagy üzemanyag-szivárgás ne szennyezhesse a vizet vagy a talajt. Az építési anyagokat, felszereléseket a védett területen kívül fogják tárolni.
A holtág vízellátásának javítása a vízpartra járóknak is előnyére fog válni. Az Ó-Dráva népszerű horgászvíz: a magyar és a horvát oldalon is sok horgász jár a partjára, ennek az időtöltésnek pedig alapfeltétele a megfelelő vízmennyiség. A projekt keretében több új stég épült és sok leromlott állapotú stéget felszámoltunk.
Ó-Dráva – még jórészt érintetlenül
A helyi közvéleményt is megkérdeztük az Ó-Dráváról, és az interjúkból kiderült, hogy a nagy kiterjedésű és nehezen megközelíthető holtágra a helyi lakosság nagyon büszke, tisztában van a vízparti környezet egyediségével. A megkérdezettek java része támogatott minden olyan munkálatot, mely a vízellátást javítja, és arra számít, hogy a holtág nem fog feltöltődni, hanem megmarad változatos jellege, ami a természeti kincsek és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások megőrzésének biztosítéka – írta a WWF Magyarország.
Az Ó-Dráva vízellátásának javítása a LIFE13/NAT/HU000388 számú pályázat keretében valósul meg.
