A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Civil szervezetek munkatársai tartottak megemlékezést, hogy felhívják a figyelmet a civilek tíz éve romló helyzetére. A civil kurázsit nem lehet eltörölni! néven meghirdetett rendezvény apropója egy emblematikus esemény, az Ökotársnál tartott házkutatás tízéves évfordulója volt.
2024 szeptember 8-án este pár tucat civil aktivista és szimpatizáns gyűlt össze Budapest belvárosában a Szerb utcában az Ökotárs Alapítvány irodája előtt. Az összejövetel apropója egy emblematikus esemény, a Norvég Alap civil támogatásainak szétosztása miatt az Ökotársnál tartott házkutatás 10 éves évfordulója. Ekkor, 2014. szeptember 8-án lépett ki Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója rendőrök gyűrűjében az alapítvány irodájának kapuján, a teljes magyar sajtó jelenlétében, itt és ekkor indult be látványosan a civil szervezetek tíz éve tartó Orbán kormány általi kormányzati ellehetetlenítése, innen jutottunk mára a putyini mintájú Szuverenitásvédelmi törvényig.
A megemlékező civilek mellett a színpadra kiálltak az alapítványok azon munkatársai is, akik már akkor is itt dolgoztak, és azóta is itt vannak, hogy egy sokszínű és szabad országért tegyenek mindennapi munkájukkal.
Az Ökotárs, az Autonómia, a Kárpátok és a DemNet akkor azért kerültek kormányzati össztűz alá, mert a Norvég Alap magyar civil szervezeteknek szánt támogatását függetlenül, szakmai szempontok mentén, a hazai civil társadalom megerősítésére osztották szét. Azóta eltelt tíz év, és a civil szervezetek folyamatosan romló körülmények között kell működjenek. A korlátozó jogszabályok közül legutóbb a médiát is érintő szuverenitásvédelmi törvényt fogadta el az országgyűlés, amely homályosan megfogalmazott szövegének célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
A megemlékezést három olyan szónok nyitotta meg, akik civilként maguk is érintettjei az elmúlt tíz év vegzálásának. Elsőként Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója lépett színpadra, aki elmondta:
“Tíz éve rendőrök gyűrűjében jöttem ki ebből az épületből. Volt ott minden: hatósági ellenőrzések, bírósági perek, diplomáciai botrány, és lejáratások, lejáratások, lejáratások… és mindezt miért? Hogy ne juthassanak a kormánytól független módon támogatáshoz azok a civil szervezetek, amelyek kiállnak a gyengébbekért, az elesettekért, a társadalom peremére szorultakért: a szegényekért, a menekültekért, a hajléktalanokért, a nőkért, az idősekért és a fiatalokért. Amelyek hallatják a hangjukat, felszólalnak az értelmetlen természetpusztítás, a közpénzek elherdálása, a bántalmazások és kirekesztés ellen. Vagy uram bocsá’, kritikákat fogalmaznak meg.”
Móra beszédének végén felsorakoztak mögötte kollégái is, akik már a házkutatás idején is az érintett alapítványoknál dolgoztak, és köszönetet mondott nekik, amiért együtt csinálták végig az elmúlt tíz évet.
A következő felszólaló Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője volt. ( beszéde írott változata itt) Az Átlátszó esete azért is különleges, mert már a Norvég Civil Alap támogatottjaiként is szúrta a kormány szemét a működésük, és most is az elsők közé tartoztak, akikkel szemben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított. Bodoky erre utalt beszédében, amikor kijelentette:
“A törvénytelenül pártcélokra használt állami intézményt most Szuverenitásvédelmi Hivatalnak hívják. Velük sem működünk együtt.” Arra is kitért, hogy “2010 előtt a Fidesz helyeselte és bátorította a hatalom-ellenőrző, tényfeltáró újságírást, de miután hatalomra kerültek, nem kértek többet az őrkutyákból, a fékekből és az ellensúlyokból.” Végül hozzátette: “Pedig amit az Átlátszó csinál, azt közszolgálati újságírásnak hívják, és nálunk szerencsésebb országokban az állam is támogatja.”
Utolsóként Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mondott beszédet, kiemelve, hogy a civil szervezetek mindig nyitottak voltak a kormánnyal való konstruktív párbeszédre és az érdemi közös munkára, ez pedig ma sincsen másképp:
“Nyers hatalmi erőszak ide vagy oda, bennem a megérteni akarás vágya nem halt meg. Hiszek abban, hogy a párbeszéd előrevisz bennünket, segíti a megértést és a lelki békéhez is hozzájárul. A mindenkori kormányzat jobban és hatékonyabban tudja végezni munkáját, ha figyelmet fordít a civilek hangjára és elfogadja azt, hogy a civil szervezetek a társadalom jobbításáért dolgoznak.
Nun beszéde végén huszonöt fehér békegalamb repült fel egy a színpad mellé helyezett galambászkosárból, nyomatékosítva szavait.
A reptetést követően – a részvételiség szellemében – interaktív rész következett a közönség üzeneteinek a felolvasásával.
A közönség soraiból Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, és Demeter Áron, az Amnesty International kutatási és kommunikációs vezetője is röviden felszólaltak. Az összejövetelt végül a Bárterápia jazz-pop duó zárta egy minikoncerttel.
A szervezők elmondása szerint az est célja az volt, hogy megmutassák, a civil szervezetek minden nehézség ellenére kitartanak és tovább dolgoznak: segítik a szegényeket, a hajléktalanokat, a menekülteket, kiállnak az elesettek, a kisebbségek, a nők, az LMBT emberek jogaiért, ellenőrzik a hatalmat, védik a környezetet, és közösségeket teremtenek, hogy jó legyen Magyarországon élni – mindenkinek. Erre utal a megemlékezés címe is: a civil kurázsit semmilyen hatalom nem tudja eltörölni. Mint Móra Veronika kiemelte “Ha elfojtják is egy helyen, másutt búvópatakként újra és erősebben tör a felszínre. Az igazságosabb, békésebb és boldog jövő reményét hordozza.”
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
