A sikerhez vezető út sok-sok ötlettel, jó és rossz döntésekkel van kikövezve. Jól tudja ezt Tom Szaky, a TerraCycle alapítója is, akivel személyes elköteleződésről, ökokapitalizmusról és a pozitív hozzáállás fontosságáról beszélgetett a recity.hu.
A 2002-ben alapított – ma a világ 25 országában jelen lévő – TerraCycle olyan hulladéktípusok begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, melyek szelektív gyűjtése nem megoldott. A cég ezidáig közel 60 millió ember segítségével 4 milliárd egységnyi hulladékot dolgozott fel. Mivel egyes programoknál a beküldött hulladék után a gyűjtők adományként elkölthető pontokat is kapnak, a résztvevők eddig több mint 9 millió dollárt fordíthattak jótékony célra. Magyarországon 2012-ben nyitottak irodát.
Magyarországon jelenleg két terméktípus gyűjthető a TerraCycle brigádjaiban: cigarettacsikk és chips-szes zacskó. Világszerte összesen hányféle hulladéktípust gyűjtötök?
Majdnem 300 termékkel dolgozunk, mivel fogyasztóként ennyi hulladéktípust “gyártunk”. Az emberek sokféle terméket vásárolnak, ráadásul ezek nagyon komplikáltak: mindnek más a csomagolása, más alapanyagból készülnek.
Melyik hulladéktípusból gyűjtöttétek vissza a legtöbbet?
A csikkekből gyűlt össze eddig a legtöbb, több mint 60 millió, de kávékapszulákból és írószerekből is szép mennyiséget gyűjtöttünk már: előbbiből több mint 55, míg utóbbiból 11 milliót. Egyébként a legtöbb (11) országban az "Írószer Brigád" működik, de szorosan követi a csikk, a kávékapszula és a szájápolási termékek brigádja.
Miért kerültek ezek a termékek eddig a szemétlerakókra, ha ti találtatok megoldást a feldolgozásukra?
Általában anyagi okok állnak a háttérben. Magyarországon például azért nincs feldolgozási módszere a cigarettacsikknek, mert ebben nincs pénz. A műanyag PET palack ezzel szemben nagyon értékes. Nekünk minden hulladéktípus feldolgozására van megoldásunk. Az igazi kérdés csak az, hogy ki fizeti ki?
Ki fizeti ki?
Magyarországon még csak egyféle finanszírozási típus működik: cégek fizetik ki a visszagyűjtéssel és feldolgozással járó költségeket, így az embereknek ingyenes lehet a program. Ahol régebb óta működik a TerraCycle, ott van olyan opció is, hogy a gyárak fizetnek – 400 gyárral dolgozunk jelenleg – és van olyan is, ahol a kormány állja a költségeket. Erre példa Vancouver és New Orleans.
És arra is van már precedens, hogy maga a fogyasztó fizet érte. Kanadában például olyan a szisztéma, hogy a papírboltban vehetsz egy felbélyegzett dobozt, amibe aztán beteheted a hulladékot – például az elhasznált írószereket – és azt küldöd el nekünk.
Nem kell, hogy magas legyen a nyereség ahhoz, hogy egy cég értékes legyen. A TerraCycle példája azt bizonyítja, hogy úgy is lehet nagy és sikeres egy cég, ha nem a nyereséget állítja a fókuszába – mondja a folytatásban Tom Szaky >>>
TerraCycle sztori
A 20 éves Tom feladta tanulmányait a Princeton Egyetemen, és belevágott a szerves trágya készítésbe. Mára a cég a világ leggyorsabban fejlődő zöld vállalatává vált. Profilját bővítve ma már 23 országban vannak jelen, több, mint 100 világmárkával és brigádokba tömörült milliónyi civil segítővel együttműködve gyűjtik az eddig hasznosíthatatlannak tűnő hulladékot.
