Mongóliában a helyi hatóság 22 elpusztult mormotát talált Hovd tartományban egy autó csomagtartójában. A tetemeket laboratóriumi tesztnek vetik alá, hogy kiderítsék, valóban bubópestissel fertőzöttek-e.
A bubópestist, más néven mirigylázat okozó baktérium a rágcsálók – így a mormoták – testén élősködő bolhákkal terjed. A Yersinia pestis nevű baktérium évezredek óta tenyészik Közép-Ázsiában, és megfelelő körülmények – például a hordózókat vándorlásra késztető klímaváltozás – fennállása esetén a baktérium kiáramolhat, és fertőzések láncolatán keresztül járványt robbanthat ki. Így történt ez az ókori világ végének tartott, ún. „justinianusi pestis“ idején, amikor i. sz. 542-től öt éven keresztül, majd 200 évig újabb meg újabb hullámokban visszatérve pusztított a fertőzés. Vagy az európai kollektív emlékezetben leginkább megragadt 1347-es pestisjárvány idején, amikor a mongol hódítás miatt biztonságosabbá váló eurázsiai kereskedelmi útvonalakon terjedve a fertőzés százmilliós pusztításért volt felelős, és mintegy 200 évre visszavetette a népszaporulatot.
A pestisnek több mutációja van, a bubópestis egy különösen pusztító fajta, mely a nyirokcsomók óriási duzzanatairól kapta nevét, és akár egy napon belül is végezhet áldozatával. A bubópestis ellen az antibiotikumok nagyon hatásosak, de a baktériumfertőzés a 2010-es években még így is félezer emberrel végzett a világ olyan, egymástól távoli régióiban, mint Madagaszkár vagy Peru.
A pumák között a pestis terjed – írtuk pár napja.
Míg az emberiség az új koronavírus ellen küzd, a Yellowstone Nemzeti Park pumái komoly fenyegetéssel néznek szembe. A szakemberek 2006 telén figyeltek fel a nagymacskák pusztulására, 28 állatot vizsgáltak meg, a mintákból pedig a Yersinia pestis baktériumát mutatták ki. Ez az Európán a XIV. században több hullámban is átsöprő bubópestis kórokozója, ami most a Yellowstone pumáinak csaknem felét érintette 2005-2014 között, a baktériumot elpusztult állatokban is megtalálták.
Az IFLScience cikke azonban felhívja a figyelmet, hogy a vadonban terjedő kór emberekre csupán elhanyagolható hatással lehet. Yersinia pestis hónapokig életben marad a talajban, mielőtt bolhák közvetítésével eljut rágcsálókba és s tápláléklánc magasabb szintjén lévő állatokba. Embereket is megfertőzhet, lázzal, gyengeséggel, fejfájással jár, de antibiotikumokkal ma már hatékonyan kezelhető. Annak pedig egészen minimális az esélye, hogy bármilyen emberre egy vad puma közvetítésével jusson el a baktérium.
