A paradigmaváltónak szánt elképzelés szerint a véges lehetőségekkel rendelkező világban nem lehet a végtelenségig növekedni, ezért szükség van az uralkodó gazdasági-társadalmi felfogások gyökeres átgondolására. Kutatási terület, mozgalom, életmód, utópia? Mindezek összessége a Nemnövekedési Mozgalom, amelyről augusztus végén konferenciát rendez a Budapesti Corvinus Egyetem.
2016-ban Magyarországon tartják az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát, amelyet kétévente rendeznek meg. Párizs, Barcelona, Velence, és Lipcse után 2016. augusztus 30 és szeptember 3 között a Budapesti Corvinus Egyetem ad helyet a Nemnövekedésről szóló tudományos diskurzusoknak. (Ide a korábbi átlag 3000 fő helytt csak 500 résztvevőt várnak) Ez a hét azonban nem kizárólag az elméleti okfejtésekről szól, hanem a konferenciával párhuzamosan kerül megrendezésre a Nemnövekedés Hét, amely városszerte jelentős rendezvényeket foglal magában, amelyen a szélesebb közönség is megismerkedhet a Nemnövekedés fogalmával és konkrét, gyakorlati kezdeményezéseivel. A szervezők azonban addig is azon lesznek, hogy az irányzattal összefüggő diskurzusok mind sűrűbben, és egyre mélyebben jelenjenek meg Magyarországon.
Bizonyos értelemben Magyarország a Nemnövekedés elméletek bölcsőjének is számít, hiszen Polányi Károly, magyar gazdaságtörténész és társadalompolitikus A nagy átalakulás című könyvét a mai napig alapműként tartják számon az irányzat képviselői. Magyarországon azonban a Nemnövekedéssel kapcsolatos viták, és műhelymunkák leginkább 2011-ben Serge Latouche, az irányzat egyik leghíresebb francia képviselője könyvének magyar nyelvű megjelenése után indultak el újra. Azóta viszont a mozgalom mind szellemileg, mind gyakorlatban is nagy lendületet vett.
A konferencia szervezők szerint a nemnövekedés nem kifejezetten mainstream áramlat, így szükség lenne arra, hogy a közbeszédben is megjelenjenek a témái. A nemnövekedés témaköréről nemrég egy sajtóbeszélgetésen Köves Alexandra jövőkutatással foglalkozó közgazdász tartott rövid ismertetést. Köves korábban tizenöt évig uniós fejlesztéspolitikai területen dolgozott: elmondása szerint az itt megtapasztalt problémák fordították az uralkodó áramlatok megkérdőjelezése felé.
Dr. Köves Alexandra, közgazdász.
Diplomáit az edinburghi Heriot-Watt Egyetemen és a Bécsi Diplomáciai Akadémián szerezte. Doktoriját a Budapesti Corvinus Egyetemen ökológiai közgazdaságtanon belül a környezeti fenntarthatóság és a foglalkoztatáspolitika összefüggéseiről írta. Közel 15 évet uniós fejlesztéspolitikai területen társadalomfejlesztéssel, azon belül főként foglalkoztatáspolitikával foglalkozott. A főáramú fejlesztéspolitika kérdései indították el a regnáló paradigmák megkérdőjelezése felé. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem főállású adjunktusa. A 2016-os Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia magyar nyelvű szóvivője.
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Végesek a lehetőségek
Köves szerint a nemnövekedés egyszerre kutatási terület, mozgalom és adott esetben életmód: tehát elméleti és gyakorlati szinten is vizsgálja a véges lehetőségekkel rendelkező világban a növekedés korlátait, alternatíváit, amelyek igazságosabb társadalomhoz, egészségesebb környezethez vezethetnek. A nemnövekedés kutatói szerint a gazdasági növekedés a fejlett országokban elérte a társadalmi és ökológiai határokat és nem old meg minden problémát.
A nemnövekedés alapvetéseket igyekszik megkérdőjelezni, olyan fogalmakat újradefiniálni, mint a jólét/jóllét, fejlődés, munka, igazságosság, felelősség, szolidaritás, illetve a demokrácia. A kérdések között szerepel, hogy milyen az ember, hogyan ágyazódik be a gazdaság a társadalomba, és hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan hogyan alakul át a munkavállalás. A nemnövekedés kutatói úgy gondolják, hogy a gazdasági-társadalmi-környezeti válság mellé egy negyedik terület, a képviseleti demokrácia válsága is társul.
Köves Alexandra közgazdász és Vincent Liegey, a Nemnövekedés mozgalom magyarországi szóvivője a sajtóreggelin
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Jó értelemben vett utópia
A kérdések megfogalmazása mellett természetesen az alternatívák keresése is fontos terület: javaslatok születnek a nagy rendszerek átalakítására, az újraelosztás igazságosabbá tételére (ilyen például a feltétel nélküli alapjövedelem témaköre), az ökolokalizmus megteremtésére, a nemnövekedéshez szükséges csökkentési mechanizmusok megtervezésére, illetve az újrafelhasználás, újrahasznosítás témáira. Összességében tehát egy paradigmaváltási alternatíváról van szó, amely a jelenlegi mainstream keret megkérdőjeleződése, esetleg összeomlása esetén kerülhetne előtérbe.
Köves Alexandra szerint ez az irányzat egy jó értelemben vett utópiaként szolgál, hiszen könnyebb változtatni akkor, ha van valami kitűzött cél: a reális utópia befolyásolja a cselekvéseket.
A közgazdász ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a nemnövekedés nem szól a technológiai fejlődés megállításáról, sem pedig általában véve a lemondásról vagy arról, hogy „vissza kéne menni a barlangba”. Ambiciózus célnak tűnik, de Köves egyébként a rendszerek teljes, gyökeres átstrukturálásáról beszél, ami a nemnövekedés propagálói szerint végbemehet alulról szerveződve, demokratikus úton is, de nem kizárt, hogy a paradigmaváltáshoz egy nagy összeomlás szükséges. Az elméleti kutatások, megoldáskeresések mellett a gyakorlati megvalósítás témája is megjelenik: ezek elsősorban olyan alulról jövő, nemnövekedés által megfogalmazott célok irányába mutató kezdeményezéseket jelentenek, mint a közösségi kertek, a teherbicikli-hálózatot működtető Cargonomia, vagy az adott sajtóesemény gasztronómiai oldalát is kiszolgáló Házikó. Utóbbi cég vidékfejlesztési törekvéseit például catering-szolgáltatásokkal egybekötve igyekszik behozni a vidéki termelők termékeit a fővárosba.
Akár az ördöggel is összefognak
A nemnövekedés-mozgalom – bár természetes szövetségesei lennének a zöldpártok – nem működik együtt semmilyen politikai szervezettel. Amikor kérdeztük, hogy nem próbálták-e meg felhasználni politikusok a mozgalmukat, úgy válaszolt: bárcsak zászlajára tűzte volna valaki ezeket a kérdéseket. „Ha arról lenne szó, hogy beinduljon az alternatívakeresés és a társadalmi párbeszéd, akár az ördöggel is összefognánk” – fogalmazott Köves.
