A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat – áll Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter határozatijavaslat-tervezetben, amelyet tegnap nyújtott be a parlamentnek.
Az Országgyűlés honlapján olvasható határozati javaslat szerint a kiégett üzemanyag kezelésének nemzeti politikája biztosítja az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálja, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára. A nemzeti politika az országban képződött és képződő összes radioaktív hulladékra és kiégett üzemanyagra egyaránt vonatkozik, keletkezésüktől a végső elhelyezésükig, figyelembe véve a nukleáris létesítmények leszerelését is. A hulladék-képző források közül kiemeli a javaslat a működő paksi négy blokkot, de kitér arra is, hogy két új atomerőművi blokk létesül, amelyek üzemeltetése során kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék képződik, a létesítmény leszerelése pedig további radioaktív hulladék képződésével jár.
Az általános alapelvek között szerepel az az elvárás, hogy az atomenergiát csak olyan módon szabad alkalmazni, hogy az ne veszélyeztesse a társadalmilag elfogadható – más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt – kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat. Egy további alapelv szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot – és a magyarországi besugárzás során keletkezett kiégett üzemanyag feldolgozásából származó nagy aktivitású radioaktív hulladékot – alapvetően Magyarországon kell véglegesen elhelyezni. Ez alól kivétel az az eset, amikor egy másik ország vállalja, hogy a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot a saját tárolójában helyezi el véglegesen.
A feladatok között szerepel, hogy engedélyezési rendszert kell kialakítani a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tevékenységekre. Továbbá megfelelő, tényeken alapuló és dokumentált ellenőrzési, irányítási, döntéshozatali, dokumentációs, jelentéstételi és hatósági rendszert kell kialakítani, valamint fenntartani. Fontos előírás az is, hogy az atomenergia alkalmazóinak, az atomtörvényben meghatározott köre egy elkülönített állami pénzalapba – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) – befizeti a kiégett üzemanyag- és a radioaktívhulladék-kezelési, illetve a nukleáris létesítmény leszerelési költségeinek fedezetét. A javaslat felsorolja a hulladék kezelésével kapcsolatos hatósági feladatokat, majd közli, hogy a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos egyes feladatok ellátására kijelölt szerv a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Ennek feladata a tárolók létesítése, működtetése és felügyelete.
Ezeket a feladatokat a KNPA finanszírozza.
A javaslat részletezi a kiégett üzemanyag kezelését, a pihentetéstől a tároláson át, az újrafeldolgozásig. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell állapodni az újrafeldolgozást végző országgal és az Európai Bizottsággal is, a hasadóanyagok értékesítésének a módjáról (emlékeztetőül: éppen emiatt meszelték el a paksi szerződést Brüsszelben. A radioaktív hulladék elhelyezésének lehetőségei között említi a határozati javaslat a Püspökszilágyon működő radioaktív hulladék feldolgozót és tárolót, valamint a Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót. A javaslat végül úgy fogalmaz, hogy a hazánkban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését Magyarországon létesített, radioaktívhulladék-tárolókban kell megvalósítani.
