Svájcban, a világon először, a zöld párt kezdeményezésére népszavazás volt arról, hogy az ország megvalósítsa-e a zöld gazdaságot. A szavazásban arról döntöttek, hogy támogassa-e az ország az erőforrás-hatékonyságot és a körkörös gazdaság megvalósítását.
Ezen felül azt a konkrét célt is kitűzte, hogy Svájc erőforrás-felhasználásának szintjét olyan szintre csökkentse, amely világszerte megvalósítható és fenntartható lenne. Jelenleg, ha mindenki a svájci életszínvonalon élne, 3 (egész pontosan 2,8) bolygóra lenne szükség. A szavazáskor feltett kérdés az volt, hogy 2050-re elérje-e Svájc az egy-bolygós szintet. A svájci alkotmány már most magában foglalja annak szükségességét, hogy az ország ne lépje túl a biokapacitás által fenntarthatóan szolgáltatott erőforrás-használatot. Azonban ennek elérésére nem szab határidőt.
A népszavazási kezdeményezés érdekes vitát generált az országban. A legfőbb kérdés talán az volt, hogy vajon Svájcnak érdeke-e, hogy határozottan lépjen fel az erőforrás-felhasználás csökkentésének ügyében? Pozitívumként fontos megemlíteni, hogy a svájci pártok többsége egyetért abban, hogy a természeti erőforrásokat nagy odafigyeléssel kell használni, valamint, hogy a hosszú távú cél az, hogy az emberiség a fenntarthatóan rendelkezésre álló biokapacitás keretein belül éljen.
A határozott fellépés mellett érvelők ehhez még hozzátették, hogy annak érdekében, hogy a párizsi klímatárgyalás által célként kitűzött globális átlaghőmérséklet-emelkedési érték megvalósítható legyen, ökológiai lábnyomunkat csökkenteni kell. Érvelésük részét képezte az is, hogy a legtöbb innovációt és fejlesztést ambiciózus célok motiválják és éltetik. Így Svájc figyelemre méltó víz- és levegőtisztasággal kapcsolatos eredményeit is agresszív, erőteljes politikai céloknak és előírásoknak köszönheti.
A zöld gazdaságért folytatott kampány során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy azt ne a félelemkeltésre építsék, hanem pozitív, barátságos, jó hangulatot tükröző érvelésre. Ezzel szemben az ellenzők a félelemre építettek, és leginkább azt hangsúlyozták, hogy a zöld gazdaság megvalósítása költséges, és megszorításokat igényel: hideg vízzel történő zuhanyzást és a Svájcnak igen fontos kakaóimport leállítását. Az ellenzők azt állították, hogy 2050 túl közel van, és a szükséges átalakítások nagy mértékben megterhelnék a svájci gazdaságot.
A cégek hozzáállása a kampányhoz vegyes volt. Míg sokan ellenezték és a zöld gazdaság megvalósítása ellen való szavazásra buzdítottak, voltak olyanok is, például az IKEA, akik az egy-bolygós gazdaság kialakítása mellett tették le voksukat.
Végül a félelem nyert: 42,5,%-os részvétel mellett a svájciak 36,4%-a szavazott az egy-bolygós gazdaság kialakítása mellett, és 63,6%-uk ellene. A 22 kanton közül mindössze 1-ben, Genfben voltak többségben az egy-bolygós szavazók.
DE! Volt társadalmi párbeszéd a témáról, és szavazhattak a világon először egy ország polgárai az egy-bolygós gazdaságról!
Persze, furcsa és szomorú, hogy ezt a kérdést egyáltalán fel kell tenni, és a válasz sem magától értetődő….
Az írás a GreenDependent Egyesület KISLÁBNYOM hírlevelében jelent meg, ahol további érdekességekről is olvashatnak:
Kislábnyom hírlevél 2016 október (1,8 MB pdf.)
Életedre tör a kapitalizmus?
Jövedelemmegosztással megmenekülhetsz
Kislábnyom tippekItt van az ősz, itt van újra!
EnergiaKözösségek hírek 30 EnergiaKözösség indul idén!
Kislábnyom hírek Ingyenes tömegközlekedés Tallinnban
A svájciak nem akarnak több atomerőművet
Megtakarítás és közösségépítés: munkahelyi energiaközösségek
Érdemes rápillantani – Sürgősen lassítsunk – dokumentumfilm
Új rovat! Kislábnyomos otthon, kislábnyomos család: szezonális szemezgető
Harmincegy lélekmelegítő étel őszre
Hogyan javítsunk cipzárat
Igazságosság ökológiai korlátok közt
Mitől zöld egy mobiltelefon? 6. rész
