Norvégiában a tavaly eladott új autóknak már több mint a fele teljesen elektromos volt, ami világszinten is rekordnak számít. A skandináv országban a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése.
A tavaly értékesített új járművek 54,3 százaléka volt akkumulátoros elektromos autó (BEV) az egy évvel korábbi 42,4 százalék után. Tavaly a Volkswagen adta el a legtöbb elektromos autót Norvégiában, a második helyre szorítva vissza a Tesla céget.
2018-ban a teljesen elektromos autók piaci részesedése 31,2 százalék, 2013-ben 5,5 százalék, egy évtizede pedig még csak 1 százalék volt Norvégiában.
A skandináv országban a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése. Norvégiában az elektromos autók számos adó- és díjkedvezményt élveznek, mentesülnek például az autópályadíj és a parkolási díj megfizetése alól -írta az MTI.
Norvégia nem csak a szárazföldön zöldít, kitiltja fjordjaiból a környezetszennyező óriási üdülőhajókat is. A látszattal ellentétben azért Norvégia energetikában és a környezetvédelemben meglehetősen kétszínű. Villamosenergia termelése nagyrészt a vízierőművekre alapozódik, de nagyon jelentős földgáz és kőolajkitermelésének exportálása révén jelenősen hízik az állami pénzalap. Ezt az aranytojást tojó tyúkot nem is akarja bántani – jó példa erre az, hogy a nem tudta megakadályozni a Greenpeace a norvég kormány sarkvidéki olajfúrását.
A felperesek szerint a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, amivel végső soron sérülne Norvégia alkotmánya is, akárcsak a párizsi klímamegállapodás, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vállalt kötelezettség.
A bírók többsége ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek és a kormánynak széles hatásköre van az új olajterületek odaítélésében. Érvelésük alátámasztására azt is mondták, hogy a parlament nagy többsége többször elutasította a norvég olajkitermelés megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
Míg Norvégia kőolajtermelésének legnagyobb része a sarkvidék déli részéről származik, az oslói kormány úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan kőolajlelőhelyek a Barents-tenger mélyén vannak, Európa legészakibb partjainál. A norvég energiaügyi és kőolajügyi minisztérium már bejelentette azokat a terveket, amelyek szerint az Északi-sarkvidék feltárási engedélyeztetésének újabb fordulóját tartják hamarosan, amelyre a jelentkezés határideje a jövő év eleje lesz.
