Az elmúlt hetekben ismét heves vita bontakozott ki az ivóvíz minőségéről Kínában – a helyzet a hivatalos statisztikák szerint sem nevezhető optimálisnak. Sanghaj egyes részein illegális szennyvíz és vegyi anyagok kerültek az ivóvízbe.
A múlt hét végén tetőzött vitát a Nanfang Csoumo dél-kínai hetilap egy cikke váltotta ki. Az újság egy pekingi vízügyi szakértőt idézett, aki egészségügyi megfontolásból húsz éve nem iszik csapvizet, s az ásványvizek közül is csak bizonyos márkákat választ. A döntést saját mérési eredményeivel magyarázta, mondván, nála többet talán senki nem tud a víz minőségéről a városban. A hírt a belföldi hírportálok nagyszámban átvették, a kínai internetezők közt ijedelmet és hangos elégedetlenkedést kiváltva, s komoly nyomás alá helyezve a pekingi városi kormányzatot. Az újságcikkre a pekingi vízkezelő társaság közleményben válaszolt, mondván a főváros csapvize a legjobb minőségű az országban, megfelel a nemzeti normáknak. A hírre az egészségügyi minisztérium is reagált, szóvivője úgy fogalmazott: tavaly júliusban a korábbinál szigorúbb, a nemzetközinek megfelelő minőségi szabályozást vezettek be. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ivóvíz biztonságát nehéz garantálni, ennek oka egyebek mellett az ellenőrzési mechanizmus gyengesége és a gyenge felülvizsgálat.
A szókimondó Cajhszin magazin tavaly év közepén a témával kapcsolatban egy 2009-es kormányzati felmérést idézett, melynek során országszerte több mint négyezer városi vízellátó telepet vizsgáltak a hatóságok. Kiderült: a létesítmények csaknem egynegyede nem felelt meg a nemzeti előírásoknak. A lap által meg nem nevezett, kormányzatközeli források szerint a helyzet a felmérés óta nem sokat javult, a problémás telepek aránya akár az 50 százalékot is elérheti. A kínai környezetvédelmi ügynökség egy 2011-es felmérése szerint a kínai nagyvárosok alatti talajvíz mintegy 90 százaléka szennyezett valamilyen mértékben, a föld alatti vízkészletek fele nem felel meg országszerte a nemzeti előírásoknak. Nemcsak a városok ivóvize kérdéses: a hivatalos statisztikák szerint ma Kína-szerte mintegy 300 millió vidéki lakos nem jut megfelelő ivóvízhez.
A kommunista párt szócsövének is tartott központi pártlap, a Zsenmin Zsipao a témával kapcsolatos hétvégi cikkében úgy fogalmaz: a Kínai Kommunista Párt tavaly novemberi kongresszusán a döntéshozók a jóléti társadalom megteremtésének jelszavát annak kivitelezésére cserélték. Ez a minőségi és biztonsági kérdések javulásában is megmutatkozik majd, s már az is új fejlődési szakaszt jelez, hogy az ivóvíz minőségének kérdéséről társadalmi párbeszéd kezdődött.
Illegális szennyvíz és vegyi anyagok az ivóvízben Sanghaj egyes részein
Több tízezren maradtak ivóvíz nélkül a hét végén Sanghajban illegális szennyvízelvezetés miatt, közben a metropolisz egyik kikötőjét vegyi szivárgás szennyezte – számol be a helyi média. Az elmúlt napokban a kelet-kínai Sanghaj városának két külvárosi kerületében is ivóvíz nélkül maradtak a lakosok, miután kiderült: az ivóvízforrásként szolgáló helyi tóba veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó szennyvizet eresztettek. Az eset miatt 23 helyi lakos került kórházba, a sanghaji városi kormányzat tájékoztatása szerint mindannyian jól vannak, több mint 30 ezren ugyanakkor napokig ivóvíz nélkül maradtak, a helyi boltok pedig már pénteken kifogytak a palackozott vízből. A szennyezés miatt a hatóságok a helyi logisztikai vállalat tíz munkatársát őrizetbe vették, a nyomozás jelenleg is tart.
A városban a hét végén egy másik szennyezés is problémát jelentett. Egy "ügyetlen" dokkolás fél napon át vegyi szivárgást okozott az egyik kikötőben, amit végül 20 hajónak sikerült felfognia. A szintén ivóvízbázisként szolgáló terület szennyezéséért három vállalatot tettek felelőssé a hatóságok, a nyomozás jelenleg is folyik.
Kínában továbbra is óriási gondokat okoz a környezettudatosság hiánya. Az ország folyóinak és állóvizeinek mintegy 40 százaléka volt súlyosan szennyezett 2011-ben, s a 75 milliárd tonnát is meghaladta az ország vizeibe az év során eresztett szennyvíz mennyisége. Az egy főre jutó vízkapacitás Kínában mindössze 2 100 köbméter, a nemzetközi átlagnak kevesebb mint egyharmada. A városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás. A kínai folyók közel 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy nemcsak vizeik fogyasztása, de bármilyen érintkezés a vizükkel veszélyt jelent az emberekre.
Kapcsolódó anyagok:
