2010 és 2020 között körülbelül hatodára csökken a napenergia villamosenergia-termelési költsége, 2030-ra pedig közel nullára eshet Sam Arie, az UBS bank elemzőjének Financial Timesban ismertetett elemzése szerint. Ennyit a paksi olcsó áramárról.
A megújulók várhatóan hamarosan minden energiaforrásnál olcsóbbak lesznek, ami máris vállalatok stratégiai intézkedéseinek hullámát indította el az energiaszektorban – emeli ki az elemzés. Tucatnyi nagy európai energiavállalat – a meghatározó szektorindexeket alkotó társaságok mintegy fele – jelentett be a közelmúltban olyan akvizíciókat, eladásokat vagy egyéb átvételeket, amelyek alapvetően átformálják üzleti modelljüket.
Míg korábban a szél- és napenergia bőséges támogatásokra szorult, vagyis a megújulók nagyjából a kormányzati támogatások függvényében tudtak bővülni, 2017 áttörést hozott e téren, és már olyan nagy szél- és napenergia projektek tűntek fel, amelyek már támogatás és adókedvezmény nélkül is életképesek. Ez azt jelenti, hogy a megújulók már a technológiai fejlődés által megengedett tempóban képesek bővülni, nem pedig a világ energiaügyi minisztereinek rendeleteitől függően.
A fejlődést az aukciós modell bevezetése is gyorsította, amely már eleve feltételezett egy fejlettségi szintet. A megújulók egymással való versengése, illetve a modell pedig olyan mértékű innovációt és hatékonyságjavulást hozott, amit senki sem várt – értékel az UBS elemzője. Az Egyesült Királyságban a tendereztetés kevesebb mint felére csökkentette az offhore szélenergia költségét (illetve az aukción nyertes ajánlatok kötési árát) három év alatt, Németországban pedig hasonló mértékben csökkent a megújuló energia felára 2015 óta.
A költségekre nehezedő nyomás a fejlesztőket új, globális növekedési versenyre sarkallta. Először a szél- és napenergia farmok indultak növekedésnek; másodszor, maguk a vállalatok is. A közműcégek többnyire még regionális szereplők, gyakran egy-egy nemzeti piacra korlátozva. Ez várhatóan a jövőben olyan irányban változik majd, mint ahogy az az olaj- és gáziparban látható: kevesebb, de nagyobb vállalat verseng majd a globális piacon. Az UBS elemzője szerint így hamarosan a vállalatok új osztálya születik majd meg, a szél- és napenergia óriások, akkora globális megújuló portfóliókkal, amelyek 10-20-szorosa lehet majd a maiaknak-írta a portfolio.hu.
Az atomenergetika terén nincs piaci verseny. A paksi bővítés miatt az Orbán-kormány évtizedekre eladósítja, és orosz gazdasági függésbe taszítja Magyarországot. A méregdrága, legnagyobb (korrupcióval is járó) több ezer milliárdos beruházás a megújulók elterjedésétől veszi el a pénzt, és tovább csökkenti hazánk energiafüggetlenségét. A drága atomáramár pedig tovább fogja növelni az energetikailag lepusztult hazai lakásállományban élők energiaszegénységét.
A zöld napelem betesz az atomenergiának
Kínai kutatóknak sikerült 17,3 százalékra növelniük organikus napelemek energia-átalakítási hatékonyságát, ami újabb lépést jelent a zöld napelem széleskörű használatának elterjedéséhez.
A napjainkban főleg szilíciumból készült napelemek hatékonysága általában 15-22 százalék közötti, ez azt mutatja, hogy a napsugárzás hány százalékát tudja hasznosítani egy adott napelem. 2016-ban Japánban sikerült a szilícium alapú napelemek hatékonyságát az eddig legnagyobbra, 26,6 százalékra növelni. A szerves vékony rétegű napelem viszont eddig csak 7 százalékos hatékonyságra volt képes. A kínai kutatóknak ezt sikerült 17,3 százalékra növelni.
A szerves fotovoltaikus napelemek (OPV) szénalapú anyagból készülnek, könnyűek, rugalmasak, félig átlátszóak, és rá lehet nyomtatni őket vékony műanyag tekercsekre. Ez a technológia jóval inkább környezetbarát, mint a hagyományos szilícium alapú napelemek, viszont eddig kevésbé volt hatékony. A tiencsini Nankaji Egyetem kutatója, Csen Jong-seng vezette csoportnak sikerült elérni, hogy az OPV-k megközelítőleg olyan hatékonyak legyenek, mint a szilíciumból készült napelemek. Tovább >>>
