A Mentsük meg Verespatakot! mozgalom nyílt levélben kéri Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől és a Szakmai Vizsgáló Bizottságtól a verespataki bányaprojekt elutasító környezetvédelmi véleményezésének mihamarabbi kibocsátását.
Nyílt levél
a Klíma- és Környezet-védelmi miniszter
valamint a verespataki bányaprojekt Szakmai Vizsgáló Bizottsága
részére
Tisztelt Korodi Attila miniszter úr!
Tisztelt bizottsági tagok!
A Mentsük meg Verespatakot! Mozgalom és az Alburnus Maior Egyesület arra kéri önöket, hogy ebben az újabb miniszteri mandátumban (is) cselekedjenek a hatályos törvényeknek megfelelően és elutasító véleményezést bocsássanak ki a Rosia Montana Gold Corporation verespataki bányaprojekt még 2004-ben igényelt környezetvédelmi engedélyére.
Indoklásképpen figyelmükbe ajánljuk a verespataki bányaprojekt alábbi aspektusait:
1. A verespataki lenne Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája. Ennek kikerülhetetlenül káros környezeti hatásai lennének az Erdélyi-szigethegység vízrendszerére, biodiverzitására és a táj egészére nézve. Négy hegyet teljesen letermelnének, a helyükbe 8 kilométer átmérőjű fejtés kráterek létesülnének. A jelenlegi Szarvaspatak települést teljesen elborítaná a háromszáz hektáros, nehézfémeket és cianidokat tartalmazó zagytározó. Verespatakon tízszer több nátriumcianidot használnának évente, mint amennyi jelenleg az egész kontinens bányaiparának az együttes fogyasztása. A zagytározó alsó szigetelésének hiánya és az ötezer lakosú Abrudbányától két kilométernyire tervezett 185 méteres völgyzáró kőgát kétes biztonságossága szintén aggodalomra ad okot.
2. A verespataki bányaprojekt zagytározójának a megépítéséhez a Szarvas-patak vízfolyást el kellene terelni eredeti medréből. A Víz Keretirányelvnek megfelelően vízfolyásokat elterelni csak különös jelentőségű közérdekű projektek esetében megengedett. Románia a Víz Keretirányelv előírásait a 107/1996-os számú Víztörvénnyel ültette át a hazai törvénykezésébe. Ugyanakkor a 107/1996-os Víztörvény nem határozza meg sem az illetékes hatóságot sem az eljárásrendet egy projekt különös jelentőségű közérdekké nyilvánításához. Ezen törvénykezési hiányosságok miatt, a verespataki bányaprojekt környezetvédelmi engedélyének kibocsátásával a romániai hatóságok megsértenék a Víz Keretirányelvet.
3. A Rosia Montana Gold Corporation nem tulajdonosa és/vagy bérlője mindazon területeknek, amelyeket a bányaprojektjük magába foglal. Vannak olyan földtulajdonosok, akik nem hajlandóak eladni területeiket, de ingatlanjaik nélkülözhetetlenek a bányaprojekt megvalósításához (ilyen például az ércfeldolgozó üzem tervezett helyszíne). Továbbá a hatályos törvények értelmében a közigazgatás épületei és a közvagyont képező területek sem helyezhetőek át magántulajdonba nyilvános vita és árverés nélkül.
4.A bányaprojektbe foglalt verespataki Kirnyik-hegyre 2011 július 11-én kibocsátott 9/2011 számú régészeti mentesítési bizonylat hatályát a Szucsávai Bíróság 2014 januári döntése felfüggesztette. Ugyanez a bizonylat a 8243/117/2011 iktatószámú érvénytelenítési per tárgyát képezi a Buzăui Bíróság Közigazgatási Osztályán.
5. A verespataki Kirnyik-hegy jegyezve van a 2010-ben felülvizsgált, aktualizált és újrakiadott Történelmi Emlékművek Listáján . A Kirnyik-hegy, mint egységes egész történelmi emlékműnek van nyilvánítva, ami egyaránt vonatkozik területi kiterjedésére és régészeti tipológiájára. A hatályos 85/2003-as Bányászati Törvény 11. cikkelyének első bekezdése értelmében történelmi emlékművek által elfoglalt területeken tiltott a bányászat: „Szigorúan tilos bányászati tevékenységeket folytatni, beleértve a szogalmi jog biztosítását is, azokon a földterületeken, amelyeken történelmi, kulturális vagy egyházi emlékművek, különleges jelentőségű régészeti lelőhelyek […] találhatóak.” Következésképpen a verespataki bányaprojekt nem kaphat környezetvédelmi engedélyt, amelynek alapját képezi a kulturális örökségre gyakorlolt hatások vizsgálata is.
6. A Rosia Montana Gold Corporation Ipari Fejlesztési Övezet módosított Területrendezési Tervére (PUZ) a Fehér Megyei Környezetvédelmi Hivatal által 2011 márciusában kibocsátott környezetvédelmi jóváhagyás a 740/117/2012 iktatószámú érvénytelenítési per tárgyát képezi a Bákói Bíróságon. Ez a környezetvédelmi jóváhagyás kötelező feltétele a Területrendezési Terv érvényességének. Ugyanakkor a kibocsátott jóváhagyás illegális, mivel olyan területre szól, amely régészeti lelőhelyként védelmet élvez és kormányzati forrásokból finanszírozott környezeti rehabilitációs programban is részesül. Mi több az Ön által előző mandátumában kért jogi szakvéleményeztetés is rámutatott arra, hogy a verespataki bányaprojekt hatásvizsgálatát le kell állítani, miután a bíróság semmissé nyilvánította azokat a területrendezési terveket, amelyek alapján a bányaterv területrendezési bizonylatát kiállították. Ugyanakkor kérjük, hogy ezt a jogi szakvéleményeztetést teljes egészében hozzák nyilvánosságra, ezáltal is biztosítva az átláthatóságot és a közpénzeken fizetett tanulmányok hozzáférhetőségét.
A verespataki bányaprojekt környezetvédelmi hatásvizsgálata és hatósági véleményezésének folyamata már tíz éve tart. Úgy gondoljuk ennyi idő több mint elég kellett volna legyen, de a bányaprojektnek mégsem sikerült bebizonyítania életképességét, a megszerzett különböző engedélyeiket sorra érvénytelenítették a bíróságok.
A bányavállalat verespataki jelenléte ellehetetlenít minden fenntartható fejlesztési tervet, kezdeményezést a régióban, sőt a régi állami bánya rehabilitációját is blokkolja. Megjegyezzük, hogy a környezetvédelmi minisztérium elutasító véleményezése és nem a hatásvizsgálat újabb felfüggesztése teremtené meg végre a lehetőségét annak, hogy új területrendezési tervek kidolgozásával Verespatak kiszabaduljon a jelenlegi monoindusztriális gazdasági zsákutcából.
A fentiek fényében kérjük, utasítsák el a bányaprojekt környezetvédelmi jóváhagyását, egy hatásvizsgálati felfüggesztés nem jelenthet hosszú távú megoldást sem a verespataki közösség sem a környezet számára.
Tisztelettel,
Eugen David, elnök
Alburnus Maior Egyesület
Verespatak, Fő utca, 299 szám
