Az emberiségre végzetes veszélyt jelentő éghajlatváltozás csak az egyéni lemondás és felelősségvállalás útján állítható meg. Ez Ferenc pápa 2015-ös enciklikájának, a “Laudato sí”-nek központi gondolatata. Az “ökológiai megtérés” a történelmi keresztény egyházak tanításának fókuszában.
Bár évtizedek óta tudjuk, hogy Földünk rohamosan pusztul, az emberiség nem ébredt fel, sőt ahelyett hogy szolidaritást vállalna a klímaválság áldozataival, a szegények és a gazdagok közötti szakadék egyre nő. A teremtésvédelem evangéliumi üzenet, ezért a keresztény egyházak küldetésének szerves része, erősítették meg az előadók az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung által november 17-én szervezett „A vallás a klíma védelmében – morális parancs és mindennapi gyakorlat” című konferencián. “Látható, hogy észérvekkel nem lehet a világot rávenni arra, hogy vállalják mindazt, ami a klímaváltozás leküzdéséhez kell. Vallási, illetve erkölcsi segítség nélkül nem leszünk képesek erre” mondta bevezetőjében dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke. Ezért szükséges az egyházak és a civilek párbeszéde, összefogása a teremtésvédelem, a klímaváltozás elleni harc terén.
“Amíg nem lesz belső indíttatásunk, hogy önként lemondjunk telhetetlen kapzsiságunkról, kényelmes pazarló életmódunkról, nem tudjuk megmenteni a Földet” figyelmeztetett megnyitójában dr. Beer Miklós, váci katolikus megyéspüspök. Hangsúlyozta, hogy a rövid távú haszon érdekében egyre súlyosabban károsítjuk a környezetet, és a természet pusztulásával arányosan pusztul az ember is. Erre utalt Ferenc pápa a 2015 nyarán kiadott “Laudato sí” c. enciklikájában, amikor a “leselejtezés kultúrájáról” beszélt, ahol nem csak szeméthegyeket gyártunk, hanem egyre nagyobb tömegek szorulnak a perifériára. Beer püspök rámutatott, hogy a lemondásnak, a fogyasztás korlátozásának a mindennapi életben is szerepet kell kapnia: pl. helyes dolog minél jobban visszafogni a húsfogyasztást, hiszen az állattenyésztés jelentős üvegházgáz-kibocsátással jár.
Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy a mostani, részben éghajlati okokból kialakuló szíriai polgárháború és menekültválság, valamint a terror térnyerése is jól mutatja, hogy éghajlati igazságosság nélkül nem lehet béke a Földön, és ha nincs béke, nem leszünk képesek a teremtés megvédésére, bár a Biblia szerint a Földet megőrzésre kaptuk a teremtőtől. A teremtésvédelemben a világ egyházai mind egyetértenek és együtt is működnek.
“Isten létének bizonyítéka, hogy a Föld még mindig működik; nincs olyan ember alkotta rendszer, amely ennyi rombolást kibírna” mondta dr. Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület képviseletében vette számba a klímaváltozás és a környezetpusztítás katasztrofális következményeit. Hetesi szerint ezeket a veszélyeket nem lehet újabb technológiai megoldásokkal elkerülni, csakis erkölcsi alapú megközelítéssel érhetjük ezt el: fel kell hagyni a bálványimádással, a pénz, az anyagi javak mindenhatóságába vetett hittel, és szakítani a mai életellenes gazdasági rendszerrel. Ebben mutat utat az új pápai enciklika.
“Az egyház saját küldetésének, ez evangéliumi üzenetnek szerves része a teremtésvédelem, hiszen ez a társadalmi igazságossághoz elengedhetetlen” mondta Nobilis Márió atya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára a Laudato Sí enciklikáról szóló előadásában. Az enciklika ökológiai megtérésre szólít fel, ami azt jelenti, hogy a keresztény ember számára a teremtés iránti tudatosan felelős cselekvés lelkiismereti kérdéssé válik. Az ilyen típusú megtérés alapjain már képes lesz a világ fellépni az éghajlatváltozás ellen.
Dr. Kodácsy Tamás református lelkész, a református Ökogyülekezeti Mozgalom vezetője bemutatta, hogy a húsz hazai ökogyülekezet hogyan valósítja meg a teremtésvédelmet a mindennapi életben, ideértve a fák ültetését, a hulladék mérséklését, az újrapapír használatát, a termelői piacokat stb. Kiemelte, hogy noha a pápa enciklikája a katolikus egyház műve, „szinte több protestáns követője van, mint katolikus”, ezzel is jelezvén, hogy a teremtésvédelem mennyire szerves része a protestáns gondolkodásnak.
Dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára arról beszélt, hogy hogyan lehet megszólítani új módon az embereket, és érzékenyíteni őket a teremtést fenyegető veszélyekre. Erre jó lehet az apokalipszis felvázolása, illetve ezzel szemben egy pozitív jövőkép bemutatása. Az egyházak egyik fontos eszköze, hogy szemléletmódokat ad át az embereknek: az teremtésvédelemmel kapcsolatos új szemléletmódokat az ún. ökoteológia fogja össze. Ilyen új szemléletmód a hatékonyság helyett az elegendőség megcélzása, illetve a lelki értékek életcéllá tétele az anyagiak helyett.
