Romániában úttörő kezdeményezésként ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit, több község márciusban dönt a csatlakozásról – jelentette be Alin Mos, az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park igazgatója.
A Bihar, Kolozs és Fehér megye hegyvidéki részén elterülő nemzeti park igazgatója az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ökomúzeum térsége nagyban megegyezne a park 75 ezer hektáros területével.
Románia első ökomúzeuma a népi építészetéről, néphagyományairól híres román Mócvidék (Tara Motilor) eredeti képének és hagyományainak megőrzését célozza. Az élő, interdiszciplináris múzeum koncepciója, hogy az embert saját természeti és kulturális környezetében helyezi el, és arra ösztönözi, hogy megőrizze identitását, részt vegyen közössége fejlődésében.
“Ez lenne az első ökomúzeum Romániában, amelyet az elmúlt ötven évben kifejlesztett európai javaslatok mentén hoznánk létre” – idézte Alin Most az Agerpres. Mint mondta, a nemzeti park vezetése az ezzel kapcsolatos tudást adná át a helyi közösségeknek, ernyőszervezetként felügyelné az ökomúzeum megszervezését.
Kifejtette: ez kezdetben hét-nyolc község területén alakulna meg, később további települések csatlakoznának hozzá önkormányzati döntéssel. A tagok az ökomúzeum chartáját is aláírják, vállalva, hogy követik az ebben megfogalmazott, a helyi identitás, értékek őrzésére irányuló alapelveket.
Alin Mos szerint a charta aláírása az ökomúzeum megalakulását is jelenti. Ez nem összeférhetetlen a nemzeti park tevékenységével, a két entitás valójában kiegészíti egymást.
Az ökomúzeumba első körben a nemzeti park területén lévő 17 község kapott meghívást, az egyeztetések tavaly kezdődtek el. Elsőként a Fehér megyei Felsőgirda (Garda de Sus) község képviselőtestülete döntött a csatlakozásról, és márciusban a megye másik négy községe is napirendre tűzi a kérdést. Bihar megyéből Bondoraszó (Buduresa), Kolozs megyéből Székelyjó (Sacuieu) község jelezte csatlakozási szándékát.
Az első tagok májusban írhatják alá az ökomúzeum chartáját. A projekt megvalósítását segíti, hogy a fiatalok nyitottak a hagyományos falukép, a népi hagyományok őrzésére, közülük sokan visszatérnek falura, ahol a helyi értékekre építő saját vállalkozást indítanak, így az ökomúzeum a térség gazdasági fejlődését is elősegítené – mutatott rá Alin Mos.
Bihar, Kolozs és Fehér megye önkormányzata 2021-ben fogott össze az Erdélyi-szigethegység kivételes szépségű karsztvidékének fejlesztése, népszerűsítése, turizmusának fellendítése céljából. Vállalták, hogy területükön felújítják a Pádis-fennsík természeti látványosságaihoz vezető utakat, és közös projektet dolgoztak ki egy hegyvidéki kerékpárúthálózat kiépítésére. 227 kilométer kerékpárút épül uniós alapokból, ebből 99,3 kilométer Bihar, 92,4 kilométer Kolozs, míg 35,3 kilométer Fehér megye területén.
A magyar, román és nyugat-európai bakancsos turisták körében egyaránt népszerű Erdélyi-szigethegység területén mintegy 1500 barlang található, több közülük nemzetközi jelentőségű. Leglátványosabb része a Pádis-fennsík és környéke, főbb látnivalói a Csodavár, a Galbena-sziklaszoros, a Szamos-bazár, a Medve-barlang, az aranyosfői (szkerisórai) jégbarlang és a havasrekettyei vízesés.
