A rovat kizárólagos támogatója

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.
A 8. szerint például „Brüsszelnek változtatni kell elhibázott klímapolitikáján”, amelynek árát úgymond a lakossággal fizettetnék meg a nagyvállalatok helyett, azok pedig a legnagyobb hasznot húznák a szén-dioxid-kibocsátásból. Ezzel szemben a valóság, hogy „Brüsszel” klímapolitikájának alakításában az Orbán-kormány is részt vesz, az általuk a háború előtt valóban támadott szén-dioxid-kvótakereskedelmi döntést végül megszavazták, de e rendszer az Orbán-kabinetnél sokkal inkább sújtja a környezetszennyező nagyvállalatokat.
A 10. pontban a szerintük „biztonságos és karbonsemleges” atomenergia részarányának növeléséhez, a 12.-ben pedig a környezetszennyezése miatt szintén élesen vitatott akkumulátorgyárakhoz kérnek hozzájárulást. A válaszokat április 15-ig várják.

Megint álkérdések, tényleges döntéshelyzet nélkül

Az online kérdőívet a korábbi, eldugott környezetvédelmi konzultációkat is jellemző „álkérdéseknek” nevezte a Népszavának Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse. A felvetések nagy része túl általános, nem állítják a válaszadót tényleges döntési helyzet elé és el is mos problémákat. Számára például adódik, hogy ha a kabinet a zöldenergia további támogatásában kíváncsi a polgárok véleményére, miért hozott az elmúlt évek során a napelemekkel kapcsolatos, ellentmondásos, sőt később visszavont döntéseket, mindennemű előzetes egyeztetés vagy legalább érdemi – nem tiktokos – bejelentés nélkül. De a napelemek kapcsán ma is fel lehet vetni érdemi témákat, például hogy kilowattóránként valóban csak 5 forintot fizessenek-e a szolgáltatók a napelemes áramért, vagy hogy megszűnjön-e az erkélyekre kihelyezhető panelek magyarországi tilalma.
Az áramtárolás szintén egy összetett, az államközi kapcsolatokat is érintő kérdés.

Szereptévesztésnek tartja, ha a kormány önmagára valamiféle környezetvédelmi rendőrként tekint: ehelyett, a kellően szigorú szabályok betartatása érdekében, inkább megfelelő erőforrásokkal kellene ellátnia a hatóságokat. A zöldszervezet szerint ugyanis a Fidesz-KDNP-kabinet, az erőforrások elapasztásával, a folyamatos átszervezésekkel és betagosításokkal, az elmúlt évtized során, módszeresen gyengítette az illetékes szervek hatékonyságát.

A „brüsszeli” energiapolitika támadása kapcsán úgy véli, a szén-dioxid-szennyezés „árát”, ma is, mindannyian érezzük a korai tavaszokkal. Szerinte nem „Brüsszelnek”, hanem az Európai Uniónak van energiapolitikája, amelynek alakításában Magyarország is, teljes jogú tagként, részt vesz. Annak, hogy az Orbán-kormány támogatja a légszennyező gázfogyasztást, az évi több ezermilliárdos rezsitámogatás az „ára”. Ehelyett inkább a használt lakóépületek fogyasztását kellene lecsökkenteni, amely témát a kormány ebben a kérdőívben is, kínosan elkerült. Az EU kifejezetten szorgalmazza, hogy a rászorulókat támogassák a „zöld átmenet” nehézségeinek leküzdésében, amit az Orbán-kabinet szintén nem oszt.
Bár az atomerőművek teljes életciklusuk során nem mondhatók szén-dioxid-kibocsátás-mentesnek, a zöld tervek megvalósításában, üzemszerű működés esetén, kétségkívül látványos értékeket mutatnak. Ugyanakkor hasonló célok elérhetők olcsóbban is, arról nem is beszélve, hogy még most sem biztos, hogy a több ezermilliárdba kerülő, de már eddig is súlyos százmilliárdokat felemésztő paksi bővítés valaha is megvalósul. A Greenpeace szakértője az akkumulátorgyárak kapcsán is inkább csak tisztázatlan kérdések lát. Bár a napelemtámogatási programokat üdvözli, azok meghirdetése kiszámíthatatlan és szakmailag is, számos ponton javíthatók – vélekedett Perger András.

A magyar kormány egyébként 2020-ban és 2021 végén is indított hasonló, zöld közvélemény-kutatást, illetve kérdésekbe csomagolva a 2022-es és 2023-as „nemzeti konzultációban” is vázolták – igencsak ellentmondásos – energetikai ideológiájukat. A  válaszok nem okoztak meglepetést – írta a Népszava.

manipuláció marionett Depositphotos

Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

A kormány „zöld párbeszédet” indított néhány napja, hogy megkérdezze „a polgárok véleményét a zöld energia ügyében”.
Egyetértünk, valóban szükség lenne egy alapos társadalmi vitafolyamatra a kérdésben, főképp, mert a kormány másfél évtizede határozottan mást csinál, mint amit a közvélemény-kutatások szerint az emberek szeretnének. Csakhogy ehhez valódi részvételi folyamatra lenne szükség, nem pedig egy szokásosan torz, tendenciózus kamukonzultációra, irányított, a választ is magukban foglaló kérdésekkel, a valódi kérdések feltételének mellőzésével és az akkugyárakra vonatkozó olyan kérdésekkel, amelyek épp csak az „akkumulátor” szót nem tartalmazzák. No meg persze egy kis kötelező brüsszelezéssel.
Természetesen ki ne értene egyet azzal, hogy „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a Kormány továbbra is a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásokat fogalmazza meg a hazánkban megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban, továbbá a hatóságoktól a jogszabályok betartásának folyamatos és szigorú ellenőrzését követelje meg?”, csakhogy a valóságban Magyarországon ennek épp az ellenkezője zajlik, az akkumulátoripar állam az államban, a Samsung óriásgyára Gödön évekig engedély nélkül működhetett, az iparágnak kiadott engedélyek felületesek, betartatásuk alig történik meg, szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a büntetési tételek nevetségesek.

És persze lehet Brüsszelt szidni, amiért az a klímapolitika árát „a lakossággal fizettetné meg”, csakhogy Brüsszel pont, hogy a lakosságot szeretné segíteni a zöld átállás során például az épületenergetikai támogatásokkal, amelyeket a kormány az elmúlt 10 évben lopott el az emberektől, és a Szociális Klímaalap Magyarország lakosságának a következő években járó közel 1000 milliárd forintos támogatásával, amit a kormány még csak most fog ellopni tőlünk, ha hagyjuk!

Rá lehet kérdezni az akkumulátorgyárakra úgy, hogy „a high tech energiatárolók elterjedését segítő beruházásokat támogasson-e” a kormány, de vicces egy olyan konzultáció, amelynek közel negyede az akkumulátorgyárakról szól, csak éppen az „akkumulátor” szó szó nem szerepel benne egyszer sem.
Ez így csupán a szokásos rogáni manipulációs kísérlet, hogy az akkumulátorgyárakkal a szabályok betartásáért küzdő helyi civileket le lehessen majd söpörni azzal, hogy a „konzultáció” manipulált „eredménye” alapján az emberek akarják az akkumulátorgyárakat. Az már csak hab a tortán, hogy a kérdőívet bármilyen kamu névvel és e-mail-címmel ki lehet tölteni, így a minisztériumban annyi kitöltőt generálnak, amennyit csak akarnak. A hétvégi orosz elnökválasztás az átláthatóság és demokrácia ünnepe volt ehhez képest.
Pedig lehetne valós konzultációt is indítani!
— Akar-e Ön akkumulátorgyárat vagy bontót a településén?
— Szeretné-e, hogy a kormány továbbra se érvényesítse az alapvető jogszabályokat az akkuipar kapcsán, vagy változtasson a hozzáállásan, és kényszerítse ki ezek betartását?
— Oldja fel a szélenergia tilalmát a kormány, és segítse a szélerőművek nagy léptékű, és gyors terjedését, vagy továbbra is akadályozza ezt?
— Indítson-e a kormány átfogó, jelentős épületenergetikai támogatási programot, vagy ez továbbra se legyen prioritás?
— Erősítse-e a kormány az Oroszországtól való energetikai függésünket, vagy tegyen lépéseket annak mihamarabbi és minél jelentősebb csökkentése érdekében?
És így tovább, kérdés lenne bőven. A válaszokból valószínűleg nem lehetne a kormány elhibázott, káros, drága és korrupt energiapolitikáját levezetni. Viszont választ kaphatnánk a magyar polgárok valós vélméynére ezekben az alapvető jelentőségű kérdésekben.
Jávor Benedek a Párbeszéd-ZÖLDEK EP listavezetője.

Nyitókép: Depositphotos

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás