Elérte a kormányzati bürokráciacsökkentési hullám az Agrárminisztériumot: mintegy 340 szakembert rúgnak ki. Valamiért a természetvédelmi terület szenvedte el a legnagyobb veszteséget – 10 helyett 44 %-ot. Állítólag a mostani tízből négy nemzeti park lesz.
November 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítve az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét, minden szakmai értelem nélkül kirúgták – írta az index egyik olvasója. Mint hozzátette: a kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva, írta az index forrása. Szerinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet (ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az összes természetvédelmi tevékenység stb.) tartozik, szó szerint lefejezték, írta.
A levél alapján az index először körbekérdezett az ezen területen dolgozó szakembereknél, akik megerősítették, hogy nagy vérfürdő van a természetvédelemben. Először a kormányszóvivői irodát keresték kérdéseikkel, mert a levél alapján szerettek volna pontos választ kapni arra, hogy
— összesen hány szakembert küldtek el a szaktárca természetvédelmi szakfőosztályairól?
— ez hány százaléka az érintett szakterületi dolgozóknak a szaktárcánál?
— milyen viszonyban áll ez a százalék a kormányzat által kommunikált 10% körüli leépítéssel?
— mi szerint bocsájtottak el embereket, közrejátszottak-e szakmai vagy szociális szempontok?
— a természetvédelmi szakterület az egyetlen, amelyik ilyen jelentős veszteséget szenved a közigazgatásban? Ha igen, miért kevésbé fontos a természetvédelem, mint a közigazgatás más területei?
A kormányszóvivői iroda az Agrártárcához irányította a lapot, ahol a következő válaszokat adták:
Az Agrárminisztérium, ahogy minden más minisztérium természetesen végrehajtja a kormányzati bürokráciacsökkentést. A cél, hogy csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, és a tervezett béremeléssel kormánytisztviselők anyagi megbecsülése javuljon.
Hogy hány szakembert küldtek el összesen, arra pontos választ nem adtak. A mértékre abból lehet következtetni, hogy a megszűnő státuszok számát tartalmazó kormányhatározat az Agrárminisztériumra 252 fős, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre 430 fős leépítési kvótát szab ki, tehát összesen 682 embert.
Az Agrártárca válasza szerint átlagosan a státuszok 9-10 %-a betöltetlen, így a gyakorlatban mind a minisztériumok, mind a háttérintézmények esetén a megszüntetendő státuszok felénél kerül sor a közigazgatásban dolgozók elbocsátására. Azaz összesen mintegy 340 embert rúghattak ki, ha jól értették a választ.
Azt azonban a tárca válasza (véletlenül vagy direkt) nem tartalmazza, hogy a leépítettek hány százaléka dolgozott a természetvédelemben, és hány százaléka egyéb szakterületeken. Így a 44 százalékos leépítést gyakorlatilag nem cáfolta a minisztérium. Mint ahogy arra se adtak választ, hogy ha ez így van, akkor miért kevésbé fontos a természetvédelem, mint a többi szakterület.
A tárca hangsúlyozta viszont, hogy a kormányzati létszámcsökkentésben érintettek mielőbbi elhelyezkedését a Karrierhíd program is segíti-írta az index.
A tízből csak négy marad?
A Greenfohoz eljutottak azok a – meg nem erősített – információk, hogy tervbe van véve a 10 hazai nemzeti park összeolvasztása négy parkká.
Állítólag az "alföldi" egyesítené a Hortobágyi, Kiskunsági és Körös-Maros Nemzeti Parkokat,
az "északi-középhegységi" a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parkokat,
A "dunamenti" a Duna-Ipoly és a Duna-Dráva Nemzeti Parkokat,
a "nyugat-magyarországi" pedig az Őrségi, a Balaton-Felvidéki és a Fertő-Hanság Nemzeti parkot.
Ha ez igaz, akkor ez a természetvédelem teljes legyengítésével járna.
Igaz ez nem idegen az Orbán-kormánytól, hiszen az elmúlt 3 ciklusa alatt is folyamatosan gyengítették a környezet,-és természetvédelmet, hogy a hatóságok és a zöld civilek minél kevésbé akadályozzák meg a baráti oligarchák javarészt betonban nyomuló beruházásait (az ezekhez is kapcsolódó lemutyizott temérdek uniós pályázat lenyúlását). Sokáig a Simicska Lajos – Nyerges Zsolt érdekeltségeinek/beruházásainak érdekében lett áldozat a terület, most éppen a Garancsi István, Tiborcz István , Mészáros Lőrinc családja, és baráti köreik profitszerzése teszi tönkre természeti értékeinket.
E témábai is várjuk véleményeiket az info@greenfo.hu címre.
Lejtmenetben a természetvédelem
Magyarország 3 legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a WWF Magyarország megítélése szerint a hazai természetvédelemben zajló átalakítások egyre inkább rontják a szektor létezésének feltételeit. A 2015. január 28-án közzétett közös véleményük szerint az utóbbi bő évtizedben folyamatosan csökkennek az ágazat lehetőségei, és gyengül stratégiai jelentősége. Mindez annak ellenére történik, hogy a természetvédelmi problémák tünetei egyre markánsabban követelik a megfelelő társadalmi választ.
A meghozott kormányzati döntések külön-külön nem eredményeznék a természetvédelmi szakterület ellehetetlenülését, ugyanakkor a változások tendenciája azt mutatja, hogy együttesen jelentős problémát okoznak és a felvázolt jövőbeli kormányzati lépések mindenképpen nyugtalanítóak.
Az Orbán kormány száz környezeti bűne, vagy több
Még az első Orbán kormány idején, valamikor 1998 és 2002 között, évekkel az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt, egy, a Fideszhez és a miniszterelnökhöz is közelálló szakértő azt mondta nekem, hogy Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli a környezetvédelem, és csak az uniós pénzekre hajt. Akkor nem hittem neki, mára bebizonyosodott, hogy igaza volt.
