A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hang.hu

Meg kell vizsgálni, hogy újra tudjuk-e nyitni a barnakőszén bányáinkat. Az erdőgazdaságoknak pedig előírtuk, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne több tűzifát kitermelni – mondta Orbán, majd arról is beszélt, elindul az állami kazán- és kályhaprogram. A 13 éve félrekezelt (orosz függőségű) hazai energiapolitikát kényszerkapkodásokkal szeretnék orvosolni. A szakértők szerint évek kellenének ahhoz, hogy új bányákat nyissanak Magyarországon.

Van egy Riz Gábor nevű képviselőnk, aki Ózd környékéről való, és ő a bányászokkal foglalkozott korábban is, és vizsgáltuk vele, hogy a barnakőszénbányák újranyithatók-e. Most miniszteri biztosként kapott egy megbízást, hogy ezt gyorsítsa föl, nézzük meg, a barnakőszénbányáinkat újra tudjuk-e indítani – mondta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak.

A kormányfő az elszálló földgázárak miatt nyúlna vissza a fosszilis energiahordozókhoz, azonban a Magyar Hangnak nyilatkozó bányászati szakértők az újraindítás nehézségeire figyelmeztettek. Szőke András, a Bánya-, Energia, – és Ipari Dolgozók Szakszervezetének borsodi elnökségi tagja azt mondta a lapnak, hogy 5-10 éven belül lehetne újraindítani a barnakőszén-kitermelést.

A legnagyobb problémát a képzett vájárok hiánya jelenti.

Szőke szerint, a legfiatalabb generáció, ami még kiismeri magát a tárnákban, most 53-54 éves, és nem fog vájármunkát végezni, legfeljebb a fiatalabbakat tanítják majd. A képzésük ráadásul évekig tartana. Az egykori bányász szerint a lezárt bányák újranyitása rengeteg időt és pénzt vinne el, egyszerűbb lenne újakat nyitni. Farkas Sándor Györgyné okleveles bányamérnök, a Miskolci Egyetem docense úgy saccolt a lapnak, hogy a vájárok és a technikusok képzése talán 3-4 éven belül megoldható, a bányák újranyitásához pedig szintén évek kellenek. (via hvg)

Ami a Mátrai Erőmű kapacitásbővítését illeti, Bükkábrányban most is elegendő lignit áll rendelkezésre – több millió tonna – ám ahhoz, hogy az erőmű több áramot termeljen, újabb blokk építésére s szükség lenne. Az pedig nem épült meg, hiába tervezik már vagy 4-5 éve. Emlékeztetőül: az egykor 900 Megawattnyi termelésre létrehozott erőmű most a tervezett mennyiség felét állítja elő, és így biztosítja a magyar energiatorta 16-17 százalékát. Mint a Napi.hu írta, az erőmű épp a közelmúltban állt le teljes napokra; kiesése pedig nem jelentett problémát, a paksi atomreaktorok és a napenergiatermelés kompenzáló hatása miatt.

Jön a nemzeti kályhaprogram?
Tegnap reggeli beszédében a miniszterelnök kitért rá, hogy elindul az állami kazán- és kályhaprogram, amelynek részleteit Palkovics László miniszter dolgozza ki. Hogy ez a program mit is jelent, arra már nem tért ki, ezért a Magyar Hang Palkovics tárcájához, a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz fordult kérdéseivel. Szerették volna megtudni, hogy a kormány kazán vagy kályhavásárlási pályázatot hirdet-e, és mennyit szánnak erre a projektre, ám kérdéseikre egyelőre nem érkezett válasz.

Nehéz fába vágta fejszéjét Orbán a favágás nógatásával is: az erdészeteket az elszálló rezsiárak hírére már most megrohanták a lakossági fogyasztók és kereskedők – a Pilisi Parkerdő honlapján is jelezte hogy nem tudnak új megrendeléseket felvenni, a vevőknek meg kell várniuk az őszi kitermelés kezdetét. Ekkor viszont „megnövekedett volumennel”, vagyis vélhetően nagyobb kapacitással tudják majd kiszolgálni a vásárlókat. A fatelepeken akár duplájára is nőtt a tűzifa ára – már ahol még elérhető a tüzelő, hiszen sok helyen kifogytak a készletekből, és akár több száz fős várólistákra veszik fel a leendő vevőket.

széntüzeléses kémények légszennyezése

Megfulladunk, hogy ne fázzunk
Az óriási kereslet miatt borítékolhatóan nőni fog a levegőszennyezés aránya – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport. Hogy mennyivel, az még nem megbecsülhető, függ a következő tél szigorától, a széljárástól is, ám a szilárd tüzelés komolyan károsítja majd egészségünket – különösen azokon az elszegényedett vidékeken, ahol fa híján rongyot, gumit, háztartási hulladékot dugnak a kályhába. Magyarországon évente eddig is több mint 12 ezren haltak meg a légszennyezettség következményeként; a rég nem tisztított kémények, pult alól vett nedves fa és a hulladékégetés hatására pedig biztosan megnő a szénmonoxid-mérgezéses esetek száma is.

Ráadásul, a fokozott fakitermeléssel éppen az életadó levegőt vesszük el magunk elől. „… azok a fák, amiket ,azért égetünk el ebben az évben, hogy melegen tartsuk a szigeteletlen épületeket, 50-70 év múlva nőnek meg újra, s alkotnak ökológiai szempontból is értékes faültetvényt és erdőt” – mutatott rá a Magyar Hang kérdésére a környezetvédő csoport.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek