A New York-i klímacsúcsra főpróbázó köztársasági elnök majdnem kétszer annyi napelemet vizionált 2030 Magyarországára, mint amennyi a hálózatirányító szerint a rendszerbe befér. A kormány, az MVM és más érintettek viszont megint másképp tudják – és másként is számolnak. Érdemes a több ezer megawattos számok között rendet rakni.7000 vagy 4000 megawattnyi (MW) napelemes erőmű termel majd áramot Magyarországon egy évtized múlva? Az éppen csak eldurrant, de továbbra is kérdőjelekkel teli, első napelemes beruházási boom árnyékában nem mindegy, hogy a méret egy évtized múlva melyikhez lehet majd közelebb. Ha a napelemes erőműveket jóindulattal csak alig 20 százalék körüli termelési hatékonysági mutatóval számolják is, a több ezer megawattos ígéret-különbségekből már kijön egy jelentős méretű “klasszikus” áramtermelő erőmű teljesítménymérete is – amit így vagy meg kellene építeni, vagy nem.
Noha az egész számháborús zűrzavar sokkal korábban kezdődött, érdemes a mostanra kirajzolódó helyzet értelmezését a szeptember közepén Gyulára látogató Áder János beszédével kezdeni. A köztársasági elnök bár ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt, klímavédelmi kérdésekről azonban gyakran beszél. Ez is oka lehet annak, hogy nem akadt fenn azon senki, amikor Áder János az alföldi város egészségügyi főiskolásainak beszélt a magyar energetika jövőjéről.
Hétezer
Az utólag akár a New Yorkban tartott globális klímacsúcson elmondottak afféle próbájának is minősíthető gyulai beszédből a híradások zöme azt emelte ki, hogy Áder 2030-ra karbonsemlegességet ígért a magyar energetikában. Ezt az üzenetet egyébként egy héttel korábban, Nyíregyházán is elmondta, csak a közgazdászok előtti beszédnek nem lett a gyulaihoz hasonló médiavisszhangja.
A köztársasági elnök azonban Gyulán mondott egy másik fontos, igaz, többszörösen összetett mondatot is:
“2030-ra – ez nincsen olyan nagyon messze már – egy 7000 MW (…) naperőművi kapacitást szeretnénk megépíteni Magyarországon. És azt mondjuk, hogyha Paks [értsd: Paks II.], ez a 7000 megawattnyi naperőművi kapacitás megépül, akkor a magyarországi áramtermelésnek legalább 90, inkább több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz” – mondta a köztársasági elnök.
Kizárólag a vízióban szereplő napelemes kapacitásméretre összpontosítva: a hivatkozott szám nyomát és lehetséges forrását az elmúlt hetekben több iparági szereplővel is próbáltuk fellelni. Sajnos sikertelenül, mert több “gond” is van az elhangzott mérettel. Amennyiben a 7 GW tényleg már létező célszám, akkor az többek közt azt jelentené, hogy a magyarországi napenergiás áramtermelési méret megközelítené/elhagyná a jelenlegi paksi atomerőművi volument (ez gyakorlatilag 1500 MW). Ebből ugyan az, hogy Paksnak feltétlenül félnie kellene a napelemektől még nem következik, de két másik dolog viszont biztosan.
Az egyik, hogy e méret eléréséhez a jelenlegitől eltérő szemlélettel és támogatási politikával kellene nem csak a fotovoltaikus beruházásokat, de a hálózatfejlesztést és az energiatárolást is támogatni. A másik viszont az, hogy ha ez a 7000 a jelenlegi, “szinte nulla” állami támogatást élvező szintről is lehetséges, akkor miért kell a Paks II. építéséhez felveendő 10 milliárd eurónyi orosz hitellel eladósítani az országot?
Megnyugtató vagy sem, az Áder János által bemondott 7000 MW-hoz szükséges változásoknak egyelőre nyomuk sincs.
Folytatás: Négyezer >>>
