35 év alatt a töredékére csökkent a világ egyik legnagyobb pingvinkolóniájának mérete. A szubantarktiszi Crozet-szigetekhez tartozó Disznó-szigeten az 1980-as években még 500 ezer költőpár élt, de azóta 88 %-kal, 60 ezer párra zsugorodott a populációjuk. Mivel a költőpár általában 2 szülőt és 2 fiókát jelent, az összlétszám nagyjából kétmillióról körülbelül negyedmillióra csökkent.
Az Antarctic Science című folyóiratban publikált tanulmány szerzői, a franciaországi Chizé Biológiai Központ kutatói nagyfelbontású műholdfelvételek segítségével mérték fel a Disznó-szigeten uralkodó állapotokat. A kolónia megfogyatkozásának okai a környezettel lehetnek összefüggésben, de a jelenséget akkor is rejtély övezi.
„Ez óriási csökkenés” – mondta Henri Weimerskirch, a franciaországi Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Az 1960-as évek óta ismert kolónia a francia déli- és antarktiszi-területek természetvédelmi övezetében él. Az 1980-as években ezt tartották a világ legnagyobb királypingvin-kolóniájának, ám a terület elzártsága és nehéz megközelíthetősége miatt, évtizedek óta nem mérték fel a kolónia állapotát. Az eredmények szerint a csökkenés az 1990-es évek végén kezdődött és valószínűleg a Déli-óceán területét érintő – és az 1997-es El Nino légköri jelenséggel összefüggő – jelentős éghajlati esemény indíthatta be.
A királypingvin – más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) – a legnagyobb pingvinek közé tartozik. Kifejlett példányai a 95 centimétert is elérik. Fekete fejük mindkét oldalán, a fültájékon ovális, élénksárga folt húzódik. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket. Ez egy ideig befolyásolhatta, hogy a királypingvinek mennyi táplálékhoz tudnak hozzájutni, ahogy azt a Crozet-szigetek és a Kerguelen-szigetek más kolóniáinál megfigyelték. „Ezek a kolóniák azonban stabilizálódtak, míg a Disznó-sziget pingvinjeinek száma azóta is csökken” – mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy azon a szigeten valami más is történhetett, amit azonban csak helyszíni vizsgálatokkal lehet kideríteni.
Az index szerint a háttérben álló lehetséges tényezők közé tartozik, hogy a nagy népsűrűség miatt sokkal kiélezettebb a helyzet a pingvinek között, különösen, amikor híján vannak a tápláléknak, ami felerősítheti a populáció csökkenését. Egy másik elmélet szerint a szigeten élő pingvineket valamilyen betegség, például madárkolera sújthatja. „A mostani tanulmány megszületéséig úgy véltük, hogy a Déli-óceán térségében nagyjából 1,5 millió költőpár él királypingvinekből. A friss eredmények azonban azt mutatják, hogy a királypingvinek globális populációjának egyharmadát elveszítettük” – jegyezték meg a kutatók.
