A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.
Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra, hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.
A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.
Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.
A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.
Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.
Adósságcsapdába kergeti a paksi bővítés Magyarországot
A számok alapján egyértelmű, hogy a paksi blokkok elvben 2019 után kezdődő tényleges építése évi 6-800 milliárdos terhet jelent majd a büdzsének. Azaz a kormány a 2018-as választások után végképp lemond az államadósság elleni harcról, és hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergeti Magyarországot egy fölösleges, elsősorban orosz érdekeket szolgáló nukleáris beruházás miatt.
A költségvetés kapcsán kötelezően publikált hosszabb távú költségvetési mérlegében a kormány elismerte, hogy a paksi bővítés súlyos adósságcsapdába kergeti Magyarországot. A beruházás a 2020-ig terjedő időszakban még a kormány saját becslése szerint is több száz milliárd forinttal rontja az államháztartás egyenlegét, megszorításokat és növekvő államadósságot hozva magával. Hiába fagyasztják be ugyanis a beruházás miatt a közszolgáltatások kiadásait, az EU-s pénzek elfogyása után az adóbevételek is drasztikusan esni fognak, szemben a kormány rózsaszín előrejelzéseivel.
A paksi bővítés már eddig is 241 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek, annak ellenére, hogy eddig egyetlen kapavágás sem történt, mivel a projekt még mindig nem kapta meg az építés elkezdéséhez szükséges engedélyeket. Azaz már most jóval többet fordít erre a célra a Fidesz, mint amennyit béremelésekre költött az elmúlt években.
Az államháztartás 2020-ig tartó mérlegéből azonban kiderült, hogy mindez csupán a kezdet: a számok alapján egyértelmű, hogy a paksi blokkok elvben 2019 után kezdődő tényleges építése évente 6-800 milliárd forintos terhet jelent majd a büdzsének. Azaz a kormány a 2018-as választások után végképp lemond az államadósság elleni harcról, és hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergeti Magyarországot egy fölösleges, elsősorban orosz érdekeket szolgáló nukleáris beruházás miatt.
Budapest, 2016. május 10.
Szél Bernadett, társelnök LMP
Kapcsolódó anyagok:
