Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szokásos év eleji jelentéséből többek között azt lehet összerakni, hogy nincs elég ember Paks 2 engedélyezéséhez, vagy legalábbis meglehetősen nehéz a helyzet. A szöveg különböző oldalaira rakott részletekből ugyanis végső soron ez derül ki.
Paks 2 terveit tavaly június 30-án kapta meg a hivatal, aminek 15 hónapja van a létesítésiengedély-kérelem elbírálására (bár ha hiánypótlást kér, akkor ezt meghosszabbíthatja). Az új atomerőmű tényleges felépítése csak ennek az engedélynek a kiadása után kezdődhet meg – ez már így is jelentős csúszás az eredeti tervekhez képest, hiszen 2014 januárjában a magyar kormány még azt ígérte, hogy 2023-ra a két új blokkból az első már termelni fog. A mostani ütemezés szerint jó, ha 2022-ben egyáltalán maga az építkezés elkezdődik.
Az első néhány évben az Európai Bizottság vizsgálatai miatt csúszott a beruházás, majd amikor 2016 elejére megérkeztek a brüsszeli engedélyek, a Roszatom évekig nem tudta még benyújtani a terveket. Minden jel erre utalt, hogy a tervezett reaktorok EU-kompatibilis változata még nem volt készen, hiszen az OAH finn megfelelője sem kapta meg a terveket, pedig ott korábban indult egy ugyanilyen típusú erőmű előkészítése.
A tervek tehát tavaly nyár közepén megjöttek, és mint az OAH jelentése fogalmaz:
“Ennek elbírálása a hivatal fennállásának legnagyobb volumenű eljárása, számos szakterületet érint, valamint maga a benyújtott dokumentáció is több tízezer oldal terjedelmű.”
Ehhez képest 2019-ben az OAH “eredetileg tervezett létszámát közel tizedével csökkentették” áll a jelentés egy másik részében. Később így fogalmaznak:
“Mindez jelentős kihívások elé állítja a szervezetet, mivel munkaerő-felvételre csak a kilépő, nyugdíjba vonuló munkatársak pótlásakor kerülhet sor. Ezt a helyzetet nehezíti, hogy jelenleg hazánkban a teljes nukleáris iparnak jelentős a mérnökszükséglete.”
Vagyis amikor 30 éves történetének legnagyobb feladatán dolgozik a hatóság, és két új atomerőművi blokk felépítését kellene engedélyeznie, ráadásul olyan típusét, amiből az EU-ban még egyetlen egy sem működik, akkor a kormányzat takarékossági okokból a tervezettnél kevesebb szakember felvételét engedélyezte, majd létszámstopot rendelt el.
Így lassítja a kormány az engedélyeztetést?
A 444.hu megkérdezte az OAH-t, hogy a létszámhiány okozhat-e csúszást Paks 2 terveinek elbírálásában. A hivatal válasza szerint “Nem zárható ki. Jelenleg csak belső átcsoportosítással tudjuk megoldani a feladatellátást.”
Lehetséges, hogy ezzel a kormány célja az engedélyeztetés lassítása, hiszen a 2013-ban letárgyalt orosz – magyar szerződés feltételei egyáltalán nem tűnnek már előnyösnek. Annyira magas kamatot kérnek az oroszok, hogy a magyar fél eddig minden költséget előtörlesztett, általában egy másik hitellel kiváltva az orosz kormány kölcsönét. A járvány miatt azonban a magyar eladósodottság nő, a kormány bevételei csökkennek, és ez jelentősen nehezítené az előtörlesztést. Ugyanakkor egyre több kétely merül fel azzal kapcsolatban is, hogy Magyarország áramellátását két nagy atomerőművi blokkal kellene-e biztosítani a 30-as évektől.
A hivataltól a lap megtudta, hogy az ITM-mel már 2018 óta egyeztetnek a létszám esetleges bővítéséről, és hogy kormánydöntésre volna szükség ahhoz, hogy több munkatársat alkalmazhassanak.
Gyanúsan hosszú szakasz a törvényben tiltott lehetőségről
A jelentés óvatosan rámutat arra is, hogy elvben a meglévő blokkok élettartamát is meg lehetne hosszabbítani. A témakört az OAH azzal vezeti fel, hogy “az üzemidő hosszabbítását a jogszabályok jelenleg nem teszik lehetővé”. Ehhez képest utána egy hosszabb bekezdés foglalkozik a kérdéssel, mintegy jelezve, hogy ha lehetne, akkor volna mód ilyen megoldásra is.
A hosszabbítás kérdése már csak azért is aktuális lehet, mert a hazai áramtermelés mintegy ötödét adó Mátrai Erőművet hamarosan be kell zárni, és ha a paksi blokkok is sorra kiesnek, és az újak meg nem épülnek meg, akkor már csak a napelemek és a gázerőművek maradnak a hazai termelésben – és míg az előbbi termelése kiszámíthatatlan, az utóbbi meglehetősen drága.
Csúsznak a paksi engedélyek
Paks 2 kapcsán tavaly tíz, idén pedig további két építési engedélyt adtak ki, például irodaépületre, étteremre és konyhára, betonkeverőüzemre, betonvizsgálóra és acéltermék-műhelyre. Ezek közül öt kivitelezése indult meg. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben követik a Paks 2-es blokkok mintaegységeként hirdetett belorusz atomerőmű tavaly év végi átadása óta tapasztalt, folyamatos meghibásodásokat, rögzítették: értékelik az eseményeket, a használható adatok bekerülnek a vizsgálandó tételek közé és szükség esetén előírásokkal élnek. A párhuzamosan zajló finn beruházás engedélyezésével folyamatos a kapcsolattartás.
Tavaly a hatóság a 2019-esnél ötödével kevesebb, 1374 helyszíni ellenőrzést hajtott végre – közölték a Népszava kérdésére. A vírus-veszélyhelyzet miatt igyekeztek mérsékelni a személyes találkozásokat, így néhányat elhalasztottak vagy töröltek, illetve fokozták az irat- és a távellenőrzést, a Paksi Atomerőművet pedig a helyszínen felügyelték. A fertőzés kapcsán csak a szintén általuk ellenőrzött Budapesti Kutatóreaktornál vált novemberben szükségessé létszámhiányból adódó korlátozás – közölték. A hatóság tavaly szorosan figyelemmel kísérte a csernobili atomszarkofághoz közeli erdőtüzet, de Magyarországon semminemű sugárzás-változást nem tapasztaltak. Részletek a Népszaván >>>
Ismét bedöglött Paks 2 belarusz testvére
Két napja írtuk, hogy a biztonsági rendszer jelzése miatt le kellett állítani a nemrég üzembe helyezett Belarusz Atomerőmű egyik blokkját Fehéroroszországban. „A kísérleti üzem alatt az 1-es blokk védelmi rendszere bekapcsolt, a rendszereket és a felszereléseket megvizsgálják. A háttérsugárzás az erőmű környékén normális” – olvasható a közleményben. Ezt az erőműtípust szeretnék az oroszok Pakson felépíteni. Az ország északi részén található Asztravec mellett fekvő létesítményt tavaly novemberben avatta fel Aljakszandr Lukasenka elnök, de nem sokkal később le kellett állítani, és csak két héttel később indították újra.
