Javítani kell a csapvíz minőségét és meg kell teremteni egyetemes hozzáférhetőségét, ez ugyanis nagyban segítené a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését is – hívta fel a figyelmet az Európai Parlament.
A képviselők felső határt javasolnak egyes szennyezőanyagok, például a jelenlegi szint felére csökkentendő ólom, a káros baktériumok, és az egyes, az endokrin rendszert károsító anyagok arányának a csapvízben. A tervezet gondoskodna az egyre nagyobb gondot jelentő mikroműanyagok szintjének nyomon követéséről.
A képviselők az ivóvíz egyetemes hozzáférhetőségének elve mellett is állást foglaltak.
A tagállamoknak az ivóvízhez való egyetemes hozzájutást is javítaniuk kellene ott, ahol ez technikailag kivitelezhető és igény mutatkozik rá – például ingyenesen használható városi vagy nyilvános helyen lévő ivókutak felszerelésével, fogalmaztak a képviselők jelentésükben. Hozzáteszik: az éttermekben, menzákon és egyéb vendéglátóhelyeken ingyenesen, vagy alacsony felszolgálási díjért lehessen csapvizet kérni.
Az Európai Bizottság szerint az európai háztartások évente több mint 600 millió eurót takaríthatnának meg, ha leállnának a palackozott vizek fogyasztásával. A csapvízre való átállással egyúttal a műanyaghulladék, így a tengereken úszó szemét mennyiségének leszorításához is hozzájárulnának.
Az európai tengerpartokon még mindig az egyszer használatos műanyag palackok teszik ki a szemét legnagyobb részét. A Bizottság az ivóvíz irányelv felülvizsgálata révén szándékai szerint fontos lépést tesz a 2018. január 16-án bemutatott uniós műanyagstratégia megvalósítása felé.
A kézfeltartással elfogadott döntés lezárta az első olvasatot. Magát az állásfoglalást már 2018. október 23-án elfogadta a Parlament, azonban a szakminiszterekből álló Tanács azóta sem alakította ki saját álláspontját, így nem tudtak elindulni a tárgyalások a társjogalkotók között. A tárgyalások ezért a májusi választások után, az új parlamenti ciklusban indulnak majd el.
