Bár az Erdélyben található Hátszegi medence a szokatlanul kisméretű dinoszaurusz maradványairól vált világhírűvé, de mellettük számos más élőlénycsoport maradványai is előkerültek a területről. Ilyenek például a halak, kétéltűek, kígyók, gyíkok, krokodilok, repülő őshüllők és multituberculata emlősök maradványai is. Ezek az élőlények a kréta időszak legvégén, az akkor Európát alkotó szigetvilág egyik szigetén éltek. Viszont az akkori életközösséget, ahogy a mait sem csak gerinces állatok alkották. Az ízeltlábúak közül néhány rákfosszília ismert, rovarok testfosszíliái ugyan eddig még nem kerültek elő, de megtalálhatók a termesz koprolitok (megkövesedett ürülék), növényi maradványokra helyezett peték nyomai illetve olyan dinoszaurusz csontok is, amelyeken elpusztult állatokkal táplálkozó bogarak rágásnyomai láthatók. Ezek mellett számos kagyló és csigahéj maradvány ismert szinte az összes lelőhelyről a Hátszegi medencében. Ez nem csoda, hiszen a számos lelőhely egykori vizes környezetben lerakódott üledékeket tartalmaz.
A Valióra nevű település mellett található egyik ilyen, nagyjából 71 millió éves kőzeteket feltáró lelőhelyről került leírásra egy új csigafaj, amely az első pontosan meghatározott, leírt és leábrázolt forma a Hátszegi medencéből. Ez a faj a Ferussina petofiana nevet kapta a magyar kutatóktól, Petőfi Sándor (1823-1849) születésének 200. évfordulójának alkalmából. A csiga viszont nem csak a neve illetve az érdekesen csavarodó háza miatt különleges, amelynek szájadéka a csavarodási síktól eltér, és a protoconch felé (a csigaház csúcsa) hajlik, hiszen ez az alak legalább 9 különböző szárazföldi csoport esetében is kialakult, egymástól függetlenül, hanem azért is fontos, mert a Ferussina genusz korábban csak a paleogénből (Középső Eocén-Alsó Miocén) és Ny-Európából volt ismert. Így a lelet a Ferussina genusz eredetét kitolja egészen a legkésőbbi kréta időszak (Maastrichti) elejéig, valamint a K-európai területre. De a teljes csoport valószínűleg mégis inkább ázsiai eredetű lehet.
A lelet megtalálása azt is jelenti, hogy a Hátszegi medencéből ismert Koganoid multituberculata emlősökhöz és a Dortokidae teknősökhöz hasonlóan egy újabb genusz élte túl a K-európai területeken a dinoszauruszokat és társaikat elpusztító kréta végi kihalást. Később ezek a túlélő csoportok innen terjedhetett el nyugat felé.
Petőfi Sándor egyébként 1849 áprilisában járt Hátszegen és ezalatt írta meg Vajdahunyadon című művét, amelyben említi a Retyezát hegységet. Ennek a hegynek a csúcsa az újonnan leírt csigafaj maradványát is tartalmazó lelőhelyről is jól látható.
Ezen cikk szerzője a lelet megtalálója és a fajt leíró tudományos publikáció egyik társszerzője is.
