Minden, frissen anyává lett nő ismeri azt az érzést, hogy alig tudja kipihenni magát, alváshiánnyal küzd, hogy törődni tudjon az újszülöttjével. Ám egyikük sem olyan odaadó – és természettől eredően hatékony –, mint az Antarktiszon élő állszíjas vagy másképp kantáros pingvin. E pingvinfaj testmagassága 68 centiméter, a súlya 5-6 kilogramm, a nevét pedig arról kapta, hogy az állán egy fekete csík megy körbe. A nőstény két tojást tojik, s a fiókák 37 napi kotlás után kelnek ki. A tojó felváltva költ a hímmel, 5-10 naponként cserélnek.
A Science tudományos magazinban megjelent tanulmány készítői az állszíjas pingvineket figyelve azt állapították meg, hogy a költés alatt, illetve utána egészen kivételesen vigyáznak az utódjaikra a zajos és népes kolóniában. A kifejlett példányoknak kevés természetes ellenségük van, a fiókáknak azonban bőven akad, a tojásokat pedig más pingvinek is ellopják.
Amit hosszabb pislogásnak véltek, az alvás volt.
Az állszíjas pingvin átlagosan négy másodpercet alszik két „törődés” között, ezt viszont 24 óra alatt több mint tízezerszer megteszi. A kutatók 14 pingvinszülőre tettek érzékelőket, amelyek az agyhullámokat követték, és így találtak bizonyítékot a mikroalvásokra. Amiből a napi tízezer összeadva akár 11 órát is kitehet. Így legközelebb azt vizsgálják, hogy van-e különbség, ha ezt az időt egy élőlény egyben aludja végig vagy néhány másodperces mikroalvásokkal. Az állatvilágban vannak példák más, részleges, de nyilván pihentető alvásra. A szalagos fregattmadár például repülés közben az agya felét tudja alvó állapotba helyezni. Az északi elefántfókák pedig az akár 350 méteres mélymerülésük alatt 15-20 percre is elszundikálnak. Repülés közben alvó madarak
Nyitókép: tojásán ülő állszíjas pingvin költés közben Fotó Raphael Sane Biosphoto/AFP
