Több mint 90 millió ember él a világ 211 atomerőművének 30 kilométeres körzetén belül, s a legtöbb erőmű körül jóval sűrűbb a népesség, mint a fukusimai környékén. A japán kormány drasztikusan megemelte a gyerekekre vonatkozó sugárterhelési határértéket.
A megsérült japán fukusimai atomerőmű 30 kilométeres körzetében 172 ezer ember élt a kitelepítések megkezdése előtt. Sok helyen ennél jóval több embernek kellene elmenekülni hasonló katasztrófa esetén: összesen huszonegy ázsiai, észak-amerikai, német, nagy-britanniai, belga és svájci erőmű körül laknak legalább egy millióan. Hat nukleáris létesítmény környékén három milliónál is több ember él.
A Nature számításai szerint 16 millió amerikai, 9,6 millió kínai és ugyanennyi német lakik legfeljebb 30 kilométerre egy atomerőműtől. Franciaországban közel 5 millió, Belgiumban és Svájcban pedig körülbelül 2,2 millió ember van ugyanilyen helyzetben. Ha a nukleáris létesítmények 75 kilométeres körzetét vesszük figyelembe, Németországban 39 millió, Japánban pedig 32,7 millió ember él legfeljebb ilyen távolságra egy atomerőműtől.
Egy esetleges atomkatasztrófa a pakisztáni Karacsi városa mellett található KANNUP erőmű 30 kilométeres körzetében fenyegetné a legtöbb ember életét, itt ugyanis 8,2 millióan élnek. Szintén sűrűn lakottak a tajvani és az indiai nukleáris létesítmények körüli települések.
Európában a németországi philippsburgi és neckarwestheimi atomerőmű környéke a legnépesebb, kicsivel több mint 1,5 millióan élnek a lehetséges kitelepítési zónán belül- olvasható a Nature című brit magazinban megjelent tanulmányban. (MTI)
A Greenpeace felszólítja a japán kormányt, hogy tegyen le a Fukusima megyében élő gyerekek sugárzásterhelésére vonatkozó egészségügyi határérték drasztikus megemeléséről. A japán kormány a gyerekek elfogadott terhelési szintjét az erőművi dolgozókkal azonos, 20 millisilvert/évre, azaz a felnőttekre vonatkozó szintnek is a húszszorosára emelte.
Teljességgel elfogadhatalan, hogy a japán kormány – talán hogy így biztosítsa a kisebb baj látszatát -, ilyen komoly plusz kockázatnak teszi ki a térség amúgy is veszélyeztetett gyermekeit. Holott a csernobili katasztrófa egyik legfőbb tanulsága, hogy a várandós nők és a gyermekek szervezetében sokkal könnyebben jelennek meg a sugárterhelés hatására rendellenességek és maradandó károsodások – mondta Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A Greenpeace szakértői csapata Csernobil térségében megvizsgálta, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak a katasztrófának 25 év múltán. Az erről készült hatperces riport itt megtekinthető és szabadon felhasználható.
Kapcsolódó anyagok:
