Alig ért véget a magyar–belga-meccs, tegnap este 11 óra körül két tucat kopasz jelent meg a Közlekedési Múzeumnál -akik a Városliget Zrt. megbízásából jártak el -, és kordonokkal vonták körbe az épületet, hogy a tiltakozók ne tudják tovább akadályozni a Liget-projekt részeként startoló gigaberuházást. Lökdösődés és kisebb verekedés alakult ki, a rendőrség kiérkezett a helyszínre, de a jogvitát nem tudták megoldani. Új fokozatra kapcsolt a Liget-projekt és az ellene való tiltakozás. Az MTI ismét félretájékoztat. Közben kitört a nyilatkozatháború is. Kövesse nyomon – folyamatosan frissítünk!
Az immár századik napja a Liget-projekt ellen polgári engedetlenségi mozgalommal tiltakozó Ligetvédők észrevették az éjszaka indult akciót, és megpróbáltak bejutni a szerintük közterületnek számító, lekordonozott területre. Ezután némi dulakodás kezdődött, de a túlerőben lévő kopaszoknak sikerült a kordonokat felállítani, és csak néhány aktivista maradt bent a területen, ami szerintük közterület, így el nem zárható.
A Ligetvédők és a kopaszok között ezután vita kezdődött arról, hogy kinek mihez van joga.
A 444 hiába érdeklődött a kopaszok két vezetőnek tűnő emberénél, hogy pontosan milyen cégnek dolgoznak, és milyen engedélyek birtokában zárták le a területet, erre a kérdésre nem akartak válaszolni. A 444 kérdésére egyikük sem volt hajlandó elárulni a nevét, sem azt, hogy milyen cég munkatársaiként vannak itt. Annyi ismételgettek, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. megbízásából vannak itt, és van engedélyük a terület lekordonozására, amely egyébként szerintük nem számít közterületnek.
A Ligetvédők kihívták a rendőröket, akik előbb két járőrrel, majd újabb autókkal érkeztek a helyszínre, és igyekeztek mindkét féltől megtudni, milyen jogosultság alapján tartózkodnak a területen. A Ligetvédők szerint nekik érvényes, bejelentett demonstrációjuk van a Közlekedési Múzeum előtti területre. A rendőrök meghallgatták a kopaszok vezetőjét is, aki azt állította minden jogalapjuk megvan a terület körbekerítésére, ám erről végül a rendőrök nem tudtak meggyőződni, mert dokumentumokkal nem tudták igazolni állításaikat. A 444 megpróbálta a helyszínen tartózkodó rendőröktől is megtudni, hogy valóban jogos-e a terület körbekordonozása, ám erre csak annyit mondtak „Honnan tudjam, uram, hogy Budapesten kinek, mire van engedélye? Hívja fel a BRFK sajtóosztályát!”
A kopaszok nyakában függő badge-en egyébként két cégnév volt látható (egyiken ez, másikon az): Bak Tak Kft és Security Forest Kft.
Hajnali két órakor a rendőrség levonult, azt állították, tájékozódnak, és visszatérnek. Ez meg is történt, fél háromkor visszajöttek. Ezután a Ligetvédők egyik hangadója, Komáromy Gergelyt, a Riddim Colony énekese, aki a kordonon belülre jutott, a kopaszok erőszakkal kivitték, ekkor lökdösődés kezdődött:
A történet folytatása a 444.hu-n fotókkal >>>
Miért most küldték rá a Ligetvédőkre a rejtélyes akciókopaszokat?
Kezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének bontása – közölte a Városliget Zrt. ma az MTI-vel. Arról a cég és a távirati iroda sem tett említést, hogy az éj leple alatt kopaszokat uszítottak a Ligetvédőkre. Az MTI-ben megmagyarázhatatlan módon hajnali fél háromkor megjelent tájékoztatás szerint a munkaterületet biztonsági okokból hétfőtől (azaz mától) elkerítik, tekintettel arra, hogy a helyszín az épület megbontása közben élet- és balesetveszélyes.
Arról egy szót sem ejtettek, hogy a múzeumnál addigra már ostromállapot alakult ki. Mint a 444.hu helyszíni tudósításában beszámolt: nem sokkal a magyar-belga meccs után rejtélyes, semmiféle cégjelzést vagy azonosítót nem viselő kopaszok csoportja jelent meg a múzeumnál, hogy körbekordonozza azt.
Tehát az MTI hírében eleve valótlanul szerepelt, hogy az elkerítés majd csak később fog megtörténni, valószínűleg kész helyzetet akartak teremteni addigra, mire a "közvélemény" felébred. A kopaszok összeszólalkozásba kerültek a területet napok óta őrző Ligetvédőkkel, akik azért demonstrálnak (jogszerűen, bejelentetten), mert továbbra sincs hiteles adat arról, milyen mértékű lesz a beépítés, és mekkora területet tarolnak le az építkezéshez szükséges gépek, járművek számára. A kopaszok az újságíróknak nem voltak hajlandók nyilatkozni, de az időközben kihívott rendőröknek sem tudták semmilyen papírral igazolni, hogy tényleg a Városliget Zrt. megbízásából tevékenykednek, mint azt állítják. A területen egyelőre patthelyzet van, a rendőrök azt mondták, az éjjel nincs lehetőségük ellenőrizni, hogy egy polgári jogi vitában kinek lehet igaza.(nol-mti)
A Ligetvédők ma délelőtti közleménye:
Ezek ugyanazok a kopaszok, mint a választási irodánál…?
Tegnap éjfélkor szépen szoláriumozott és kigyúrt kopaszok egy csoportja kerítéssel vette körül a Közlekedési múzeumot és az előtte lévő parkolót. A Ligetvédők azért demonstrálnak és akadályozzák a múzeum körüli építkezéseket, mert csak a múzeum körül 60 fát kell majd kivágni.
Erőszakkal lökdöste arrébb a Ligetvédőket körülbelül 50, fekete pólós kopasz biztonsági őr Vitézy Dávid Közlekedési múzeumának környékéről – közterület foglalás engedély nélkül. A rendőrség pár emberrel felvonult, de nem tett semmit. Ez történt ma reggelig a múzeum környékén.
Miért tiltakoznak a Ligetvédők a Közlekedési múzeumnál?
Mert bár a múzeumot elbontják és – a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt állítása szerint – kisebb épületet húznak fel a helyére, de a múzeum a föld alatt 9 ezer négyzetméteren folytatódik majd. Ehhez a közelben lévő – a városligeti fakataszterben nem szereplő – 60 fát ki kell majd vágni. További 8 ezer négyzetméteres mélygarázs épül a Hermina út mentén – az építkezést nem fogják túlélni a környéken található 100-200 éves fák. A számukat megbecsülni sem tudjuk. Gyakorlatilag a Városliget Hermina úti részét az építkezések teljesen le fogják tarolni. Ezeket a fákat a Magyarországon található eszközökkel nem lehet átültetni, tehát hiába mondja az Ingatlanfejlesztő Zrt, hogy „vigyáz majd a fákra” – ez egyszerűen hazugság.
A Ligetvédők követelik, hogy az Ingatlanfejlesztő Zrt és a mögötte álló fideszes gazdasági érdekcsoportok azonnal hagyjanak fel a tervükkel, vagyis a Városliget beépítésével. A tervek szerint ugyanis körülbelül 300 ezer tonna betont fognak beönteni a Városligetbe, Európa egyik legrégebbi közparkjába a következő három évben. Az építkezéshez 25 toronydarut visznek be a Ligetbe. Mindez teljesen felborítja és megsemmisíti a Városliget amúgy is túlterhelt ökoszisztémáját. Az építkezés elveszi a Budapestiektől az egyetlen olyan parkot, ahol a nyári melegben pihenni lehet és ami valamelyest megszűri Budapest szennyezett levegőjét.
Csák Gergely
Ligetvédő sajtó
A mai nap folyamán folytatódott a nyilatkozatháború is.
Íme a kora délutáni: A Városliget Zrt. a ma indult bontási munkák kapcsán számos kérdést kapott, így a korábbi közleményünket megerősítve az alábbi tájékoztatást adjuk.
Miért van szükség kordonozásra?
A Közlekedési Múzeum régi, elavult épületét lebontjuk, hogy a helyén a korszerű új Közlekedési Múzeum megépülhessen, mely egyébként kevesebb helyet foglal majd a Ligetben és lehetővé teszi a zöldfelület bővítését. A bontás veszélyes munkavégzés, nehézgépek és mozdonyok mozgatására is sor kerül az épület bontásán túl, ezen munkafolyamatok során a bontó- és szállítócégek felelőssége biztosítani, hogy nehogy egy tiltakozóra vagy járókelőre ráessen egy tégla vagy bármilyen sérülést szenvedjen. Ezért egy biztonsági céget bíztak meg, akik a bontási területet körbekordonozták.
Jogszerű-e a kordonállítás közterületen?
Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést. A közterületet ilyen esetekben jogszerűen lehet körbekordonozni, erre építési beruházásoknál vagy akár rendezvényeknél gyakran kerül sor. Gondoljunk csak a Sziget-fesztiválra: a közterületet olyankor is kordon veszi körül, biztonsági őrök védik és ha valaki átmászna a kerítésen, jogszerű intézkedéssel a biztonsági őrök fellépnek ellene. Ugyanilyen jogalapon történt a Közlekedési Múzeum körbekordonozása is: az építési terület a munkák idejére nem közterület, a kordonállítás jogszerű.
Miért volt szükség biztonsági emberekre?
Egy szűk tiltakozói csoport mindent megpróbál elkövetni, hogy a Városliget megújulását, ennek részeként a Közlekedési Múzeum bontását akadályozzák. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számos alkalommal elmondtuk: az új múzeum kisebb helyet foglal majd a mainál és a széles aszfaltozott parkoló helyén is zöldfelületet építünk. Az aggresszív tiltakozók éjjel is megpróbálták a kordont áttörni, ilyenkor az építési terület védelmét a bontást végző cég csak biztonsági cég bevonásával tudja biztosítani, akik a fentiek szerint jogszerűen léptek és lépnek fel. Intézkedésüket a helyszínen a Rendőrség is támogatta. A kordon tehát a munkavégzés jogszerűségét és a tiltakozók védelmét is szolgálja, hiszen a munkavégzés során élet- és balesetveszély áll fenn a bontási terület közvetlen környezetében.
Miért éjszaka történt a bontási terület kordonozása?
Közterületen ilyen lezárásokat éjszaka lehet végrehajtani, hiszen nappal a városligeti parkoló tele van autókkal, így nem lehetne körbezárni. A közlekedési közterületeken zajló beruházásoknál bevett gyakorlat, hogy a munkaterületek kijelölése éjszaka történik – minden villamosberuházásnál, útépítésnél is így történik ez.
Próbálta-e meggyőzni a Városliget Zrt. a tiltakozókat?
Igen, számos alkalommal tett erre kísérletet a Városliget Zrt. de sajnos egy szűk tiltakozói csoport semmilyen érvet nem akar meghallgatni. Legutóbb a Városligetben tartott pikniken ismertettük az új Közlekedési Múzeum terveit, de az intézmény főigazgatója tucatnyi interjúban is megtette ezt az elmúlt hónapokban, az új Közlekedési Múzeum látványtervei pedig a megujulaliget.hu oldalon elérhetők. Tényleg újdonság-e, hogy föld alatt is bővül a Közlekedési Múzeum? Év eleje óta minden fórumon, számos interjúban, rendezvényen tájékoztatást adtunk és adunk róla, hogy a múzeum a helyreállított történelmi épület alatt a föld alatti kiállítóterekkel bővül. Ezt épp azért tesszük így, hogy a Városligetben a lehető legkevesebb helyet foglalja az új múzeum és így tudjuk bővíteni a zöldfelületeket – tehát a tiltakozás teljesen érthetetlen.
Mi történik most?
A bontócég az épület teljes bontása során az építési terület elzárását fenntartja. Néhány műtárgy, például az épület tetején lévő repülő vagy az épületben lévő régi mozdonyok, nehézgépek elszállításához az épület kisebb bontása szükséges, majd ezek elszállítása után kerül sor az elavult épület teljes lebontására. Minden munkafázis a szükséges engedélyek birtokában történik.
Mi épül a lebontott múzeum helyén?
A Közlekedési Múzeum kívül-belül, alapjaiban születik újjá a Liget Budapest Projektnek köszönhetően. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótér jön létre, amely végre lehetőséget ad egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum létrehozására. Jelentősen bővülő gyűjtemény és megújult épület várja majd a látogatókat a beruházás nyomán. A régi épület mára minden részletében elavult, sem kiállítótere, sem épülettechnológiája nem tette alkalmassá, hogy otthont adjon egy XXI. századi közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeum épületét az intézmény alapításakor, a 1899-ben megvalósult pompájában állítjuk helyre, így megidézve a II. világháború bombázásainak rombolása előtt a Városligetben állt gyönyörű építményt. Az épületen belül ugyanakkor kortárs, XXI. századi belsőépítészeti megoldásokkal új kiállítás, kilátó és közösségi tér jön létre. A Közlekedési Múzeum új épülete a Városligetben az eddiginél kisebb helyet foglal el, az épület bővítése a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet létesítünk.
A Városliget Zrt. közleményére ma délután reagáltak a Ligetvédők:
Merényletet követ el a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a budapestiek ellen
Erőszakot alkalmazott a Ligetvédők ellen a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. az éjszaka, de a mai nap során is a munkagépeikkel sérüléseket okoztak a Városligetben tiltakozóknak. Valóságos háború kezdődött a Ligetért, amelyben az észérvek már rég nem számítanak. Csak a pénz. Az Ingatlanfejlesztő ráadásul tovább tolja a hazugságkampányát is, amely mostanra nem csak a 300 ezer tonna beton „bezöldítését” célozza, hanem a Ligetvédőket is mocskolja.
Nézzük tételesen a hazugságokat:
„A Közlekedési Múzeum régi, elavult épületét lebontjuk, hogy a helyén a korszerű új Közlekedési Múzeum megépülhessen, mely egyébként kevesebb helyet foglal majd a Ligetben és lehetővé teszi a zöldfelület bővítését.” – hazudja az Ingatlanfejlesztő Zrt. közleménye.
Vitézy Dávid, a múzeum igazgatója többször elmondta: 9000 m2-en bővül a föld alatt a Közlekedési múzeum, ehhez jön még egy 8 ezer m2-es mélygarázs. Mindez azt jelenti, hogy a közelben lévő fákat ki kell vágni az építkezés miatt, vagy maguktól fognak elpusztulni. Csak a Hermina úton ez 60 db fát érint, köztük több 100 éves elmúlt. Nyilvánvaló hazugság tehát ismét a zöld felület növekedése. A fákat nem lehet átültetni sem – nincs olyan technológia Magyarországon, amivel ezt meg lehetne oldani. Az egész Ligetben 6-800 fát fognak kivágni, ha a Ligetvédők nem akadályozzák meg.
„Jogszerű-e a kordonállítás közterületen? Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést.” – hazudja az Ingatlanfejlesztő Zrt. közleménye.
Nincs nagyobb öngól, mint elismerni, hogy saját magunknak adtunk ki egy engedélyt. A Városliget közpark, nem építési terület, nem is szabadna annak lennie. Abszurd, illegitim és antidemokratikus volt az az eljárás, ahogy a fővárosi közgyűlés és az országgyűlés „átjátszotta” a Városligetet egy magáncégnek, az Ingatlanfejlesztő Zrt-nek. Ennyit a jogbiztonságról és a demokráciáról. Mindez csak egy olyan putyini diktatúrában képzelhető el, mint Magyarország.
„Miért volt szükség biztonsági emberekre? Egy szűk tiltakozói csoport mindent megpróbál elkövetni, hogy a Városliget megújulását, ennek részeként a Közlekedési Múzeum bontását akadályozzák. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számos alkalommal elmondtuk: az új múzeum kisebb helyet foglal majd a mainál és a széles aszfaltozott parkoló helyén is zöldfelületet építünk.” – hazudja az Ingatlanfejlesztő Zrt. közleménye.
A Ligetvédők nem szűk csoport: 30 ezer aláírást gyűjtöttek a Városliget esztelen és értelmetlen lebetonozása ellen; a tervet a budapestiek 75%-a ellenzi. A Ligetvédők alig 100 nap alatt ütőképes mozgalommá nőtte ki magát, amely meg fogja akadályozni a fák kivágását, Budapest Tüdejének kiirtását.
„Miért éjszaka történt a bontási terület kordonozása? Közterületen ilyen lezárásokat éjszaka lehet végrehajtani, hiszen nappal a városligeti parkoló tele van autókkal, így nem lehetne körbezárni. A közlekedési közterületeken zajló beruházásoknál bevett gyakorlat, hogy a munkaterületek kijelölése éjszaka történik – minden villamosberuházásnál, útépítésnél is így történik ez.” – hazudja az Ingatlanfejlesztő Zrt. közleménye.
A területről valójában már hetek óta kitiltották az autókat és a járókelőket. Azért éjszaka kellett kordonozni, mert az Ingatlanfejlesztő már csak gyáva és aljas módon mer cselekedni – tudja, hogy a Liget Projekt mögött semmilyen társadalmi támogatottság nincsen. Pontosan erre kellenek a szoláriumozott, kigyúrt verőlegények a harci kutyákkal és az agresszivitásukkal.
„Próbálta-e meggyőzni a Városliget Zrt. a tiltakozókat? Igen, számos alkalommal tett erre kísérletet a Városliget Zrt. de sajnos egy szűk tiltakozói csoport semmilyen érvet nem akar meghallgatni.” – hazudja az Ingatlanfejlesztő Zrt. közleménye. Sem a Ligetvédőkkel, sem korábban a budapestiekkel nem volt semmiféle valós társadalmi egyeztetés. Az egyeztetéseken sosem lehetett tárgyalni arról, hogy ne öntsön az Ingatatlanfejlesztő Zrt. 300 ezer tonna betont a Városligetbe.
A Ligetvédők, a budapestiek, az építész és a tájépítész szakma érvei leperegtek a Liget Projektről. Semmiféle szűk csoportot nem látunk: mind a budapestiek, mind a szakma a Liget beépítése ellen foglalt állást.
Lehet—e zöldfelületet létesíteni a múzeum körül? Lehet, de minek? A már meglévő, száz éves fákkal teli parkot kellene ápolni, nem pedig hatalmas betonépületeket, mélygarázsokat és vendéglátóipari egységeket létesíteni a Városligetben, mert ezekkel csak tovább csökken a zöld terület. Ha újabb fákat is fognak telepíteni – azoknak 100 év kell, mire akkorára nőnek, mint a mostaniak. Felbecsülhetetlen érték pusztulna el, ha a Ligetvédők nem akadályoznák az építkezést.
Mit csinálnak most a Ligetvédők?
A Ligetvédők jelenleg is a testükkel akadályozzák a munkagépek felvonulását, ebben az egyik aktivistánk valóban enyhén megsérült. Emiatt a rendőrséghez is fordultunk. A Ligetvédők arra kérik a budapestieket, hogy
1. ne hagyják, hogy az Ingatlanfejlesztő hazug kommunikációja megtévessze őket;
2. ne hagyják, hogy fideszes gazdasági csoportok kapzsiságának essen áldozatul a Liget;
3. jöjjenek ki a Városligetbe, jelenlétükkel tiltakozva a fakivágás ellen; ma 17.00-tól tanácskozást tartunk a volt Hungexpo-területen; 4. ha nem tudnak eljönni, szolidaritásból tűzzék ki a Ligetvédők jelvényét, vagy zöld szalagot a ruhájukra!
Videó: Megyeri Szabolcs kertész a Közlekeédsi múzeum körüli fákról:
