Minden idők legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint. A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik, az éves kibocsátás 9 %-kal – évi 50 millió tonnával – nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt, mutatták ki a kutatók.
Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét ELSŐSORBAN A SZÉNBÁNYÁSZATBÓL, A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZ KITERMELÉSBŐL, A SZARVASMARHA- ÉS JUHTENYÉSZTÉSBŐL, A SZEMÉTLERAKÓKBÓL EREDŐ NÖVEKEDÉS IDÉZTE ELŐ.
2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni, írták a kutatók. 2017-ben – ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. A marhák és más kérődzők kibocsátása csaknem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé – mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt, ennek ellenére
Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik
– tette hozzá a professzor.