Európa legveszélyeztetettebb rágcsálója a délvidéki földikutya, ezért hozott létre az Unióban a tanyákért egyesület a Zöld Forrás támogatásával egy projektet, amelynek célja a faj aktív gyakorlati védelmének az elősegítése.
A földikutyák – kizárólagosan földalatti életmódjukból kifolyólag – különleges, izgalmas, számos kérdés tekintetében máig megfejtetlen állatok. Nincs szemük vagy fülkagylójuk, fogaikkal ássák ki akár 100 méteres járatrendszerüket, és kitűnően bírják az oxigénszegény viszonyokat. Kopogtatások sorozatával társalognak egymással és így derítik fel környezetüket is. Élőhelyük a magyar őstörténet meghatározó tájképi eleme, a füves puszta.
Mint azt magyar és tudományos nevük is mutatja, több fajuk igazi hungarikum is: a 2005-óta tartó magyarországi kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében 5 egymástól genetikailag nagymértékben különböző, a Kárpátok ívén kívül sehol másutt elő nem forduló földikutyafaj honos. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a földikutyák az egyedüli olyan szárazföldi gerinces fajok, melyek a Kárpát-medencében alakultak ki és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő. Közülük Magyarország területén napjainkban három faj, a magyar földikutya, az erdélyi földikutya és a délvidéki földikutya él. Bár a Kárpát-medencében honos valamennyi földikutyafaj veszélyeztetett, mind közül a kritikusan veszélyeztetett besorolású délvidéki földikutya áll legközelebb a kihaláshoz. A faj teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből mintegy 200 példány hazánkban található. Élőhelyei jelentős része nem áll természetvédelmi oltalom alatt, sőt a területeken a fennmaradását közvetlenül veszélyeztető gazdálkodás folyik. Magyarországnak a délvidéki földikutya megőrzésében kiemelt felelőssége van, mivel annak eltűnése nem egyszerűen országos vagy regionális kipusztulást, hanem egy emlősfaj bolygónkról történő kihalását jelentené.
Kapcsolódó anyagok:
