Egy komoly, és talán még politikai szempontból sem támadható szakmai fórum 5 pontos kiáltványát mutatták be a Greenpeace Magyarország védnöksége alatt. A támogatók a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket foglalták össze.
A Greenpeace környezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen megfogalmazott kiáltványban foglalta össze a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket.
A kiáltvány kezdeményezői azt várják a kormánytól, az országgyűlési képviselőktől és a települések vezetőitől, hogy a városi parkokat, fasorokat és egyéb zöldfelületeket ne építési területekként kezeljék, hanem tegyenek meg mindent valódi és sürgős védelmük érdekében. Erre mind egészségvédelmi, mind ökológiai, levegő- és klímavédelmi szempontból minden magyar állampolgárnak szüksége van. A zöldfelületek óriási értéket képviselnek a városokban, világszerte hatással vannak az ingatlanok értékére és az egészségügyi költségekre. A hazai állami és önkormányzati döntéshozók ugyanakkor gyakran kizárólag építési területekként kezelik ezeket a zöldfelületeket. A Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér csak pár budapesti példája ennek. A Városligetben és a Római-parton tervezett átalakítások is azt mutatják: a meglévő zöldterületek védelme nem prioritás a városfejlesztésnél.
A magyarországi zöldfelület-fejlesztési és -gazdálkodási gyakorlat hiányosságaira már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is felhívta a figyelmet 2009 szeptemberében. Létezik azonban egy olyan intézményi és jogszabályi feltételrendszer, mely kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt biztosítani tudná a zöldterületek és zöldfelületek védelmét. [Bardóczi Sándor: Mit tehetne a kormányzat a városi zöldfelületekért? Háttértanulmány a városi zöldterületek és zöldfelületek védelmében írt 5 pontos kiáltványhoz:]
Ezt a Greenpeace Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnökkel, Beleznay Éva építész-urbanistával, a Budapest Körrel, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, Lányi András író-filozófussal, a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, a Magyar Tájépítészek Szövetségével, Megyeri Szabolcs kertésszel, Meggyesi Tamás professzor emeritussal, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanárával és Schneller István építész-urbanista, egyetemi tanárral közös ötpontos kiáltványban foglalta össze az alábbiak mentén:
1. A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet!
2. A fejlesztések elsősorban a leromlott állapotú városrészek rehabilitációját szolgálják, és ne a város meglévő zöldterületeit terheljék!
3. Jó gazdát a városi zöldfelületeknek! Minden városi önkormányzatnál legyen felelőse a zöldterületek fenntartásának és fejlesztésének.
4. A kiemelt állami beruházások se mentesüljenek a környezet védelmét szolgáló előírások hatálya alól!
5. Semmit a közparkokról a helyi civilek nélkül!
„A 21. században többé nem tekinthetünk úgy a zöldterületekre, mint üresen álló építési telkekre. Ahogy azt sem tehetjük meg, hogy nem vonjuk be a lakosságot és a szakmát a zöldterületek felszámolásával, átalakításával kapcsolatos tervekbe és döntésekbe. Változtatásra van szükség, aminek irányát és kívánatos tartalmát a ma nyilvánosságra hozott kiáltványban fogalmaztuk meg” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
A kezdeményezők célja a kiáltvánnyal, hogy a zöldfelületek pusztítását megállítsák és a városi zöldterületek megóvására egy széleskörű szakmai és civil összefogással létrejött megoldást találjanak. A kiáltványhoz már megindult a csatlakozás. A Greenpeace további szakmai szervezetek és magánszemélyek feliratkozását várja, és a kiáltványt, a kapcsolódó részletes szakmai anyagokkal év végéig eljuttatja a hazai döntéshozóknak. „A városi zöldfelületeket a jövő nemzedékek szempontjából kiemelten védendő értékként kell kezelni, ezért fontos, hogy a zöldfelületekre vonatkozó jogszabályok is ezt a szemléletet tükrözzék.” – üdvözölte a kezdeményezést Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója.
A kiáltványt kezdeményező civil és szakmai szervezetek, szakértők: Bardóczi Sándor, okleveles tájépítész mérnök; Beleznay Éva, építész-urbanista; Budapest Kör; Budapesti Városvédő Egyesület (BVE); Greenpeace Magyarország; Lányi András, író, filozófus; Levegő Munkacsoport (LMCS); Magyar Tájépítészek Szövetsége; Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT); Megyeri Szabolcs, kertész; Meggyesi Tamás, professzor emeritus, BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika tanszék, egyetemi tanár; Schneller István, építész-urbanista, egyetemi tanár.
A kiáltványhoz 2016. november 23-ig csatlakozott támogatók: Alföldy György DLA, a BME Urbanisztikai Tanszék címzetes egyetemi tanára; Dr. Fleischer Tamás, kutató; a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata; Orosz Csaba (PhD), okleveles épitőmérnök, egyetemi docens; Pákozdi Imre, közíró; Ránki Júlia, rádiós műsorvezető/szerkesztő; Schuchmann Péter, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának elnöke; Szokolay Örs, építész, Zugló stratégiai főtanácsadója; Tosics Iván, szociológus, kandidátus.
Tegyük élhetőbbé a városokat! – Csatlakozás a kiáltványhoz: greenpeace.hu/zoldterulet
Lásd még: A parlamenti pártokhoz fordulnak, hogy élhető városokban élhessünk
