A VM szerint a környezetvédelmi termékdíj rendelet az adminisztrációcsökkentést is segíti. A törvény kimondott célja a 75 százalékos visszagyűjtés, sőt az energetikai célra nem alkalmas termékeknél a 100 százalék. A piaci szereplők a végrehajtási rendelet hiányában a törvény hatályba léptetésének elhalasztását kérték. Szerintük a bevétel nem fogja fedezni a kiadásokat.
A Vidékfejlesztési Minisztérium hangsúlyozza, hogy a tervezet közigazgatási egyeztetése folyik, és ennek során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért ez nem tekinthető a kormány álláspontjának. A tervezethez készült magyarázó szöveg szerint a rendelet meghatározza a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését, bejelentését, bevallását és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait. Meghatározza a számlán való feltüntetés, az átvállalás és a termékdíj átalány, valamint a visszaigénylés szabályait. Ismerteti a csomagolószerre és az újrahasználható csomagolásra vonatkozó szabályokat és a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kezelését. A rendelettervezet tartalmaz egy csomagolószer katalógust is, amelynek segítségével az új rendszerben sokkal pontosabban lehet nyomon követni a termékdíjköteles termékeket.
A jogszabálytervezet részletesen szabályozza az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ellenőrzési tevékenységét, kapcsolatát a vámhatósággal és a környezetvédelmi hatósággal. Ezen kívül szabályozza az OHÜ közbeszerzéses szolgáltatás-megrendeléseit, valamint összefogja az egyéni hulladékkezelést teljesítők kötelezettségeit.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényhez kapcsolódó hatásvizsgálat szerint az új termékdíj-szabályozásnak köszönhetően 27 milliárd forinttal nő a központi költségvetés bevétele a tavalyi évhez képest.
A 2011. június 27-én elfogadott törvény szerint termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A céget a környezetvédelemért felelős miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki pályázatot a hulladék begyűjtésére, hasznosítására. A termékdíj bevallását, befizetését, kiszabását és visszaigénylését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi. A vámhatóság a beszedett termékdíjat havonta utalja át a kincstárnak, amely annak felét negyedévente továbbadja az OHÜ-nek. A termékdíjakat úgy kalkulálták, hogy valamennyi költséget, illetve az államot megillető részt is fedezzék.
A törvény kimondott célja a 75 százalékos visszagyűjtés, sőt az energetikai célra nem alkalmas termékeknél a 100 százalék. A jogszabály két lépcsőben, szeptember 1-jén lépett, illetve 2012 január 1-jén lép hatályba.
A piaci szereplők a végrehajtási rendelet hiányában a törvény hatályba léptetésének elhalasztását kérték. Legutóbb a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) valamint a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés (MAHUSZ) javasolta ezt azzal, hogy az átmeneti időre hosszabbítsák meg a jelenlegi rendszert. A CSAOSZ szerint jelentősen emelkednek a termékdíj-tételek, de az ezt megalapozó számítások nem ismertek. A szövetség számításai szerint a teljes kötelezettség meghaladja a 44 milliárd forintot, és ez nagy eltérést mutat a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 25 milliárd forintos csomagolási termékdíj-bevételhez képest. A CSAOSZ szerint emiatt megkérdőjelezhető a tervezés helyessége.
A csomagolóipart sújtja a termékdíj törvény legújabb módosítása
Kapcsolódó anyagok:
