Van még mit tanulnia az embereknek a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban – ezt minden előadótól hallottuk tegnap egy e témában szervezett konferencián. 400.000 új kuka jön a budapesti lakásokhoz – innentől rajtunk múlik az eredményesség.
A következő évek során várhatóan Magyarországon kiépül a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer, amellyel egy időben a lakosság által eddig önkéntes alapon végzett szelektív hulladékgyűjtés kötelezettséggé és egyben anyagi érdekké is válik. Az új rendszer kiépülésével a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés háttérbe szorul, a legtöbb frakciót, így a fémet, a papírt és a műanyagot, valamint a tejes és gyümölcsleves dobozokat a társasházakban kihelyezett edényzetben vagy családi házak esetében különböző színű zsákokban, kukákban fogják gyűjteni. Ezekhez a változásokhoz kívánt segítséget nyújtani az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség és a Zöld Ipar Magazin támogatásával tegnap – immár harmadik alkalommal – rendezte meg a Szelektív Hulladékgyűjtési Kommunikációs Szakmai Konferenciát.
Az IKSZ a konferenciáján mintegy 60 meghívott helyi kommunális közszolgáltató vállalat, civil és környezetvédő szervezet több mint 100 képviselője vett részt. Az esemény keretében többek között az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, több helyi kommunális szolgáltató vállalat képviselője, valamint kommunikációs szakemberek tartottak előadást és osztották meg egymással a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja terén elért tapasztalataikat.
„Intenzív kommunikációs tevékenység mellett évi 2-3%-os növekedést értünk el az italos kartondobozok szelektív gyűjtésében, így a 9 évvel ez előtti 2%-ról 21%-ra nőtt Magyarországon a szelektíven visszagyűjtött tejes és üdítős, többrétegű kartondobozok aránya” – mondta Baka Éva az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.
Hulladékgazdálkodás és kommunikáció szakmai konferencia galériához katt a képre!
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) adatai szerint ma Magyarországon 9,1 millió embernek van lehetősége szelektíven gyűjteni a csomagolási hulladékokat, mégis csupán 1,1 millióan élnek ezzel a lehetőséggel rendszeresen. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés eddig mindössze egy lehetőség volt a lakosság számára. Ezt a sok esetben kényelmetlen megoldásokkal járó módszert, az Európai Uniós irányelveknek megfelelően, a technikai feltételek megteremtése után, hazánkban is a kötelező szelektív hulladékgyűjtés váltja fel. Az Európai Unió irányelve alapján Magyarországon a háztartási hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasznosításra történő előkészítésének és újrahasznosításának mértékét a jelenlegi 50%-ról 80 %-ra kell növelni 2020-ig.
A házhoz jövő lakossági szelektív hulladékgyűjtést Budapesten fokozatosan veszi át a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Már érkeznek a kék és sárga fedelű kukák, melyből a cég 400.000 darabot fog márciustól kezdve fokozatosan kihelyezni 200.000 háztartásba. Ezzel párhuzamosan csökenni fog a hulladékszigetek száma, melyekből most évente 3000 tonna szelektív hulladékot lopnak ki az illetéktelenek, 100 milliós veszteséget okozva ezzel a cégnek. A megmaradó hulladékszigeteken a konténerek keretet kapnak, és csak az üveg frakciót lehet majd oda vinni.
Az önkormányzatok már több régióban elkezdték kiépíteni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúrát. További ösztönző, hogy a lerakásra kerülő kommunális hulladék, azaz a „vegyes szemét” díja 2016-ig jelentősen növekszik. Ennek hátterében az évek alatt egyre növekedő díjú hulladéklerakási járulék áll, amit a hulladéklerakók üzemeltetői az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján fizetnek. Ez azt jelenti, hogy a szemétdíj szinten tartása csakis szelektív hulladékgyűjtés révén érhető el.
A szelektív hulladékgyűjtés gazdasági aspektusainak megértetésén túlmenően, a kommunikáció a környezetvédelmi szempontok elfogadtatása miatt is különösen fontos. Egy átlagos tejes és gyümölcsleves italos karton doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül és újrahasznosítható. 1 felnőtt fából átlagosan 5300 italos karton dobozt lehet készíteni. Ha ezeket a dobozokat szelektíven gyűjtik és újrahasznosítják, akkor mintegy 700 db környezetbarát füzetet lehet készíteni és így nem kell kivágni fákat ezen füzetek előállításához.
Az IKSZ konferenciájának programja és az előadások anyaga letölthetők a www.italoskarton.hu weboldalról.
