A nem megfelelő hulladékkezelés miatt évi 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a Drina folyóból a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád közelében.
Hatalmas szemétszigetek torlaszolják el a Balkán számos folyóját, környezetvédelmi vészhelyzetet teremtve és veszélyeztetve a térség vízerőműveinek működését. Műanyag zacskók és palackok, rozsdás hordók és más hulladékok úsznak a Drina folyóban a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád városa mellett. A Drina montenegrói, szerbiai és boszniai mellékfolyói még több hulladékot szállítanak, miután a felduzzadt vizek elérték a környék hulladéklerakóit is. A balkáni országokban nem megfelelő a hulladékkezelés, rendszeresen több tonnányi szemét kerül a folyókba.
A múlt héten egy átszakadt gát hatalmas szeméttorlódást okozott a Drinán, ami veszélyeztette a visegrádi duzzasztógátat is. A szeméttorlódás eltávolítását és a vízerőmű károsodásának megakadályozását két napja megkezdték. A hatóságok szerint évente 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a folyóból Visegrád közelében. Bár a probléma nem új, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró azonban eddig keveset tettek ennek megoldására annak ellenére is, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekednek.
Dejan Furtula, az Eco Center környezetvédelmi csoport aktivistája szerint a Drinában lévő szemét a helyi közösséget is veszélyezteti. Amikor a hulladékot eltávolítják a vízből, egy helyi szemétlerakóba kerül, amely gyakran lángra kap, a belőle származó mérgező folyadék pedig visszakerül a folyóba. „Mindannyian veszélyben vagyunk itt, a teljes ökoszisztéma” – mondta Furtula.
Az 1990-es években zajlott háború után a Balkán térsége gazdasági és környezetvédelmi szempontból le van maradva Európa többi részétől. Szintén hatalmas probléma a veszélyes mértékű légszennyezettség is a legtöbb városban.
