Ha igen, akkor nem árt, ha a családban van fideszes politikus. Szabó Zsolt 2014 óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztésekért, klímapoltikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Az ő minisztériuma folyósította a 186 milliós támogatást, közvetetten az ő rokonáé a terület, a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. Az Átlátszó drónfelvételeket készített a nagyközönségtől kerítéssel és őrökkel elzárt madártóról, és azt is kiderítette, hogy a képviselő a közpénzből fejlesztett magánterület szomszédságában vásárolt magának majorságot és szántót.
Hatvan városa vonzza az uniós forrásokat. Az egész Európai Unió nyolcadik legszegényebb fejlesztési régiójának nyugati kapujaként számos kis önerővel bíró, ám nagyszabású projekt befogadója volt a város. Ennek is köszönhette kormányzati karrierjét a várost 2014-ig fideszes színekben, polgármesterként irányító Szabó Zsolt. A városhoz tartozó választókörzet képviselőjeként került a Parlamentbe 2010-ben, majd 2014-ben a kormányban Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztésekért, klímapoltikáért és a kiemelt közszolgálatatásokért felelős államtitkár pozícióját kapta meg. A híres cikk-cakkos híd alatti fantomkalandparktól nem messze, egy másik költséges uniós finanszírozású beruházás is kihasználatlanul áll Hatvanban. A régi hatvani cukorgyár ülepítő tavát, amit a helyiek Kincsem tóként is ismernek, a gyár bezárása után kezdte visszahódítani a természet. Őshonos és költöző madarak lettek vendégei a tónak. Észszerű fejlesztési irány lett volna, hogy a város határában lévő természeti értéket hozzáférhetővé tegyék a városlakók számára.
2015. áprilisában uniós pályázatot adott be a hatvani cukorgyári-tó fejlesztésére a fél évvel azelőtt alakult Öko-Plan Természetvédelmi Egyesület. A pályázatot november 10-én meg is nyerték, két hétre rá külön kormányhatározattal toldották meg a minisztérium a támogatást, így összesen 186 millió forint állt rendelkezésre a tó rendbetételére és egy tanösvény kialakítására. A projektet gyorsan meg is csinálták, és rendben lezárták egy hónapon belül, december 15-én. Az MTI és a Magyar Idők másnap be is számoltak a sikeres projektről:
“A Hatvan határában kanyargó Zagyva-folyó szabályozásával eltűnt a korábbi ártérre jellemző, sűrű növényzettel fedett, védett terület, amely a környező élővilág szaporodó, táplálkozó helye volt. Ennek egy részét állították vissza a 186,8 millió forintos támogatást elnyerő projekttel. A felújítás célja, hogy minél több madár találjon nyugodt, táplálékban gazdag területet szaporodásra, regenerálódásra, valamint a látogatók autentikus módon ismerkedhessenek meg a nagy biodiverzitású élővilággal….
Az Átlátszó sem tudott bejutni a tanösvényre a szárazföldön, ezért drónnal szálltunk fölébe. A drónfelvételek tanúsága szerint a projektelemeket megvalósították. Ott vannak a tájékozató táblák, a zsilipek és a magaslati madárles is. Így még feszítőbb a kérdés, hogy miért nem lehet látogatni az adófizetők pénzéből megvalósult attrakciót? Az Indexnek azt válaszolta erre Stolczenberger, hogy azért nem látogatható, mert még nem kaptak meg minden engedélyt. Ebben az esetben viszont hogyan zárta le Szabó Zsolt minisztériuma projektet?
További részletek az altlatszo.hu-n >>>
Kapcsolódó anyagok:
Természetvédelmi mutyi: íme a 186 milliós lelakatolt tanösvény
Hatvani haverok tava – pályázati pénzből magán védett terület
