Szinte pillanatok alatt ki tudják deríteni, hogy melyik kéményből árad olyan füst, amely műanyag vagy egyéb hulladék égetéséből származik.
Ehhez drónokat használnak olasz szakemberek az Air Pollution Control nevű kutatási projektben. A drónokra szerelt mérőműszerrel állapítják meg, hogy a lakossági fűtés füstgázaiban milyen összetevők vannak. Így tiltott anyagok égetése esetén gyorsan fel tudják deríteni az elkövetőeket.
A hatékony "drón orr" 15 perc repüléssel 10 hektáros területet tud feltérképezni. A mérési eredmények segítik az önkormányzatokat is a kockázatok elemzésében és az intézkedések kidolgozásában.
A Levegő Munkacsoport szerint itthon is mielőbb alkalmazni kellene az ilyen funkciójú drónokat.
Tegyük hozzá, hogy nálunk a helikopteres parlagfű felmérés finoman fogalmazva sem igazán működik hatékonyan. No meg, ha vennénk is ilyen drónokat, mit kezdene vele a fantom zöldhatóság, vagy az önkormányzatok?
A hír és a kép forrása >>>
Nagyvárosaink gázfűtéses téli levegője szinte szanatóriumnak tűnhet azon településeinkhez képest, ahol legjobb esetben is csak száraz fával tudnak tüzelni.
Szélmentes napokon pillanatok alatt kialakul a teljes települést befedő füstköd, melynek legnagyobb része 100 nanométernél kisebb részecskékből áll. A méret érzékeltetéséhez csak annyit, hogy ez csupán tizede egy átlagos baktérium méretének. Ezek a részecskék különösebb akadály nélkül kerülnek az emberi véráramba, hozzájárulva az erek elzáródásához, agyi érkatasztrófa vagy szívinfarktus kialakulásához.
Fizikai hatásukon túl a felületükön magukkal cipelt szénhidrogének és nehézfémek kémiai reakcióba is lépnek testi sejtjeinkkel, melynek eredményeként hibás működés, sejtpusztulás, illetve daganatos betegségek alakulhatnak ki. Világos, hogy a fűtési adottságok és a hatékonyság-növelő vagy tisztább eljárások költségigényessége miatt ez a helyzet magától nem, vagy csak nagyon lassan kezd el javulni, addig pedig több millióan csak a meteorológiai helyzet javulásában bízhatnak.
Mit tegyünk, hogy csökkentsük a szervezetre gyakorolt káros hatásokat? A Levegő Munkacsoport tanácsai:
– Vegyünk több folyadékot magunkhoz,
– Fogyasszunk friss zöldségeket, gyümölcsöket, C-vitamint, mivel ezek antioxidánsként képesek a szervezeten belül csökkenteni a káros hatásokat.
– Akkor szellőztessünk, amikor a legalacsonyabb a levegő szennyezettsége.
– Mellőzzük az intenzív szabadtéri sporttevékenységet, ahol szennyezett a levegő.
– Csökkentsük minimálisra az autóhasználatot.
– Figyeljünk azokra is, akik maguktól nem képesek erre, vagy veszélyeztetett csoportba tartoznak (gyerekek, idősek, szív- és érrendszeri betegek, várandós nők, mozgásukban korlátozottak).
