A Szent István Egyetemen bemutatták az országos talajvédelmi informatikai rendszert, amely kétéves munkával, Európai Uniós támogatással valósult meg; célja a talaj állapotának nyomon követése.
Az Országos Környezeti Információs Rendszerbe (OKIR) integrálható talajdegradációs alrendszert (TDR) a Terradegra elnevezésű konzorcium készítette, amelyet a Szent István Egyetem, a Helion Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alkotott. Az október 19-i projektzáró rendezvényt Prof. Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora nyitotta meg, aki a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek gyors csökkenésére hívta fel a figyelmet. – Ahhoz, hogy saját természeti erőforrásainkat megismerhessük, amely segíti a döntéseinket, rendkívül fontos az új informatikai rendszer – mondta Dr. Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy a projekt során kinyert hiteles, auditált adatok a gazdálkodók számára is fontosak. Prof. Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára, az Intézet korábbi vezetője a fenntartható mezőgazdaságról beszélt előadásában. A szakember szerint az első lépés olyan mezőgazdaság megalapozása, amely aztán fenntarthatóvá válik. Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy „nem szabad nagy lábon élni”, vagyis a termőföldre is kell gondolni, nem csak magunkra.
Az Európai Unió baljós prognózisát Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára ismertette. Eszerint 2020-ig a föld kimerülésével, a téli esőzések növekedésével és a nyáriak csökkenésével, valamint a talajerózió kockázatának növekedésével kell számolni. Az EU célja intelligens, fenntartható és befogadó mezőgazdaság megteremtése – jegyezte meg a szakember.
A projekt vezetője, Dr. Szabó József, az MTA ATK TAKI osztályvezetője ismertette a projekt célkitűzését, amely a mezőgazdasági eredetű terhelések hatásainak degradációs állapot indikátorokkal való kimutatására, mértékük számszerűsítésére, illetve terhelési indikátorokkal való összevetésére, együttes elemzésére alkalmas talajvédelmi informatikai rendszer kialakítása volt. A szakemberek a szántóföldi gazdálkodás talajra gyakorolt hatásait mérték fel 285 kis-, közép- és nagyüzemben. A 2011 tavaszán és őszén zajlott adatgyűjtés során több mint 100 szakértő 9 000 vizsgálatot végzett összesen 250 000 hektáron, mindeközben pedig 28 000 GPS-koordinátákkal ellátott fotót készített.
A fejlesztés a kutatók szerint több szempontból is hasznos: az alkalmazott agrotechnikai gyakorlat leírásával az üzemek termesztési színvonala minősíthető, valamint a gazdálkodás következményeként fellépő talajdegradációs hatások is észlelhetők. További előny, hogy a gazdálkodás éves adataira épülő egyedi számítások alapján értékelhető a gazdaságok ökológiai, környezeti teljesítményének alakulása, amely akár a 2013-ban induló új uniós agrárpolitika részeként a jövőbeli támogatás alapját is képezheti.
Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult projekt 282 millió forintba került. A projektről bővebb információkat a http://projects.rissac.hu/tdr/ és a http://okir-tdr.helion.hu oldalakon találhat.
