Nemcsak a téli sportok szerelmesei hiányolják a hideget és a havat: a túl enyhe tél az erdők állat- és növényvilágára is negatív hatással lehet. Nem örülnek felhőtlenül az erdészek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. közleménye szerint az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen nem előnyös: a melegebb, fagymentes idő következtében ugyanis sok kártevő, kórokozó túlságosan elszaporodhat. A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok ráadásul nemcsak a makkot, hanem a fiatal facsemeték gyökereit is rágja.
Egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat az esetleges korai rügyezés, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja. Hó vagy eső formájában az erdősítésekhez is nagy szükség van csapadékra. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalék jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a víztartalék alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban problémákat okozhat. Mindemellett a vastag hótakaró meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól.
A tölgyesek és bükkösök lágyszárú növényzetének korán nyíló fajai minden évben jóval a fák rügybontása előtt hajtanak ki, kihasználva a talajra jutó fényt. Az ilyen korai hagymás virágokat, például a védett hóvirág bimbóit vagy a kontyvirág leveleit már megfigyelték a Budapesti Erdészet dolgozói a Hárs-hegyen. Az erdei munkák sorában a tél a fakitermelések időszaka: a téli hideg időben, fagyott talajon végzett fakitermelés legnagyobb előnye, hogy nem károsítja a talajt. Fagy hiányában a puha, felázott erdei talaj nem vagy sokkal kisebb mértékben alkalmas arra, hogy munkagéppel megközelítsék, tűzifát vagy farönköket szállítsanak rajta.
A Mogyoró-hegyi Madas László Erdészeti Erdei Iskolában még nem tapasztalták az erdei növények virágzását, viszont nagy hagyománya van a téli madáretetésnek. Érdekes megfigyelés, hogy idén eddig a téli etetőket rendszeresen látogató, északról érkező téli vendégek, mint például a süvöltő, a fenyőpinty és a csonttollú még nem látogattak el a Mogyoró-hegyre. Mostanában különböző cinkefajok, tengelicek, zöldikék, nagy fakopáncsok és más hazánkban fészkelő énekes madarak népesítik be az etetőt.
Az erdei iskolában a téli időszakban az enyhe idő ellenére is folyamatos a madáretetés, ami a tavasz és a költési időszak kezdetéig tart. A madáretetésnél fontos a rendszeresség, ha nekikezdtünk, akkor a költési időszak kezdetéig folytassuk az etetést. Az énekesmadarak túlélése szempontjából fontos, hogy a nappali órákban megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találjanak, és hirtelen beköszöntő hideg esetén se maradjanak táplálék nélkül. A téli rendszeresség után tavasszal észlelni fogjuk, hogy egyre kevesebb madár jár az etetőre, ekkor nyugodt szívvel befejezhetjük az etetést, ami tanácsos is. A kikelő fiókákat a madarak ekkor már fehérjedús hernyókkal táplálják, hiszen számukra ez a legmegfelelőbb táplálék, és a hernyók pusztítása az erdők egészségéhez is hozzájárul.
