A hód nem vadászható. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.
A hód természetvédelmi hatósági engedéllyel GYÉRÍTHETŐ, 2016 óta adnak ki erre engedélyeket, de 2022 előtt csak közérdekként definiált szempontok alapján kerülhetett sor ilyen beavatkozásra.
KÖZÉRDEK alatt általában vízügyi szempontokat értünk, ilyenek az árvízvédelmi töltésben készült kotorék – mely gyengíti a töltés szerkezetét –, illetve a hódgátak miatt jelentkező árvízvédelmi kockázat. Megjegyzés: Nem vonva kétségbe azt, hogy egyes esetekben a hód általi visszaduzzasztásba való beavatkozás indokolt, fontosnak tartom figyelembe venni, hogy a lakóingatlanoktól távoli hódgát-rendszereknek az alattuk lévő szakaszokon árvízkockázat-csökkentő szerepük van, lassítják az árhullám levonulását.
Ma már GAZDASÁGI ÉRDEKBŐL is gyéríthető a hód, ezt hozta a 2022-es módosítás (20/2022 (VII.29.) AM rendelet).
Védelmi státusza megváltozott, ez teszi lehetővé a nem “közérdekből” való gyérítést. Továbbra is TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM alatt áll, de már nem szerepel a hazai védett fajok listáján (13/2001. (V.9.) KöM rendelet, 2023.01.01-től hatályos módosítása). Természetvédelmi szempontból jelentős faj, azaz közösségi jelentőségű faj az Európai Unióban (Élőhelyvédelmi Irányelv, II. és IV. függelék), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy uniós jogszabály biztosítja a védelmét.
A hód pénzben kifejezett természetvédelmi értéke továbbra is 50.000 Ft.
A gátak, várak bontásához is szükséges a TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLY. Kitétel a 20/2022-es rendeletben: „A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”
KITEKINTÉS Mivel nem mindenki látott hódmocsarat, ezért pár szóban jellemezném ezeket az élőhelyeket: Néhány tíz négyzetméteres vagy akár sokhektáros vizesélőhelyek, melyek kiemelkedően értékes szaporodóhelyet jelentenek a kétéltűeknek és vízimadaraknak, számos védett és fokozottan védett fajnak, valamint vízlelőhelyet, dagonyázóhelyet és vadregényes búvóhelyet a vadászható emlősfajoknak. Bár egyre több ilyen vizesélőhely jön létre itthon, sajnos szinte mindegyiküket veszélyezteti valamilyen átgondolatlan emberi beavatkozás vagy erre irányuló szándék (útépítés, vasútépítés, ipari park, lakópark, napelempark, horgásztó-létesítés). Ilyen helyeken a hód általi tájátalakításba való beavatkozás a természeti értékekre súlyos negatív hatást gyakorol és a vadállománynak sem kedvez. Minden hódmocsár egy hódgáttal kezdődik…
A hódmocsarak nem mindig a hód megjelenésének első néhány évében keletkeznek, nagyon fontos, hogy a vadászok és a természetvédők is meglássák a potenciált a hód hosszútávú munkájával elönthető, mélyfekvésű, nem lakott, nem ipari területekben.
Az alábbi cikkekben bővebb információkat olvashatnak a hódokkal kapcsolatos konfliktusokról, valamint a természetvédelmi szempontból pozitív és negatív hatásokról. A történetszál mindig az élőhelyek ember általi megváltoztatásával kezdődik.
Szőrös, zseni vízgazdálkodásból és nagyon bosszantó. Mi az?
Ha vízcsobogást hallanak, frászt kapnak, és már építkeznek is
Miért fontosak a hódtavak?
Hódvárat és egy négyhektáros vizes élőhelyet pusztítottak el ismeretlen tettesek
Egyre északabbra jutnak a hódok
HÓDSTRATÉGIÁRA lenne szükség. Hazai kutatási és monitorozási eredményeink egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre ennek kidolgozásához. Reméljük, hogy a közeljövőben meghallgatásra találunk. A hazai hódállománnyal felelősen és átgondoltan kell terveznünk, ami magában foglalja egyes hatások és élőhelyek következetes védelmét, más esetekben gyérítési lehetőség alkalmazását, egyes súlyosan problémás esetekben (töltésmegfúrás, arborétum károsítása) pedig gördülékeny konfliktuskezelést, azonnali beavatkozást.
Gyakran felmerülő témakörök még a KOMPENZÁCIÓ és a TÁMOGATÁS: Ezekről az állam rendelkezhet, kifejezetten erre a feladatra kapott pénzügyi keret nélkül a természetvédelem helyi képviselői nem tudnak anyagi segítséget biztosítani. Egyes konfliktushelyzetek kezelését (tavak töltésének, mesterséges gátjainak védőrácsozása, speciális átereszek hódgátba való beépítése, útmenti fák védelme) szerintem érdemes lenne állami forrásból finanszírozni. Hogy pontosan mit és milyen mértékben, ennek megtervezése is része lehet egy hódstratégiának.
Juhász Erika ökológus Ökológiai Kutatóközpont
