Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint engedéllyel történt a fakitermelés Tiszaug mellett, a hullámtér rendezése során, az illetékes Kormányhivatal 2020. február 3-án kelt levele azonban másról tanúskodik. A WWF Magyarország Visszautasítja, hogy az OVF alaptalan vádaskodásként állítja be az általuk közölteket és fenntartja, hogy a tiszai hullámtér rendezésének nem elfogadható eszköze az értékes erdők tarvágása.
Nem a kiadott engedélynek megfelelően történt a Tiszaug határában, védett természeti területen elvégzett tarvágás a Szolnok Megyei Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának tájékoztatása alapján. Szervezetünknek küldött hivatalos levelük szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) részére kiadott környezetvédelmi engedély rögzíti: „A Tiszaug 1A és Tiszaug 1C erdőrészletek idős, őshonos faegyedeit kímélni kell, a szomszédos területrészek fakitermelési és tereprendezési munkái során a fák törzse, koronája és gyökérzete nem sérülhet.” Az engedély szerint a jóváhagyott fakivágások is csak augusztus 1. és október 15. között történhettek volna meg, ezzel szemben a területen az idős fákat is érintő tarvágás történt, januárban.
A WWF Magyarország közleménye nem állította, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Közleményünkben az áll, hogy több teret kell adnunk a folyóknak. Nem vízlevezetésre,hanem vízmegtartásra kell törekedni.
A fák pusztításával is járó árvízi levezető sávok kialakítását megelőzően a nagyvízi mederkezelés szabályait meghatározó miniszteri rendeletet kellett volna alkotni, amelyet a mai napig nem fogadtak el. Így az ilyen típusú beavatkozásokról esetleges módon döntenek, a nagyprojektek kapcsán.
A vízlevezetésre berendezkedett vízgazdálkodás többé nem jelent megoldást, mert Magyarország, különösen az Alföld kritikus mértékben szárazodik. A Tisza és mellékfolyói mentén előzetes számítások szerint 1500 km2-nyi olyan mélyártér található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizek víztöbbleteit. Ez a Balaton térfogatával megegyező mennyiségű víz visszatartását tenné lehetővé és a levonuló árvizek szintjét akár 1 méterrel is csökkenthetné. Nem csak az árvízi kockázat lenne csökkenthető, de a hazánkat a klímaváltozás kapcsán fenyegető egyre gyakoribb aszályok és hőhullámok ellen is védekezhetnénk az árvízi víztöbbletek visszatartásával és hasznosításával.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal tájékoztatása és egyéb háttérinformációk ide kattintva elérhetők.
