18 ezerrel nőtt a regisztrált szarvasmarhák száma tavaly. 821 ezren vannak a KSH számai szerint, akik közül 368 ezer tehén.
Marhahústermelés óriási ökolábnyommal.

Rossz hír viszont, hogy csökkent a sertések száma, már csak 3,12 millió sertést találni Magyarországon, ami 11 ezerrel kevesebb 2014 év végéhez képest. Ez azért is baj, mert a Sertésstratégia 6 millió sertést szeretne látni az országban – ehhez képest, egyre messzebb kerülünk ettől a számtól.  Van még szerencsére 1,19 millió juh az országban, és 32,4 millió tyúk, ami 1,9 millióval több, mint tavaly – írta az MTI.

Marhahústermelés óriási ökolábnyommal

Csaknem tízszeres környezetterheléssel jár a marhahús előállítása más húsokhoz képest. Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a húsmarha tartásának földigénye huszonnyolcszorosa, vízigénye pedig tizenegyszerese a sertés, a szárnyas, a tojás- és tejtermelés esetén felmerülő földhasználatnak és vízigénynek. Az erről szóló kutatás eredményei az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelentek meg.

A számok önmagukért beszélnek

A kutatók mind az öt állati termékre és négy környezeti mutatóra alkalmazható, egységes módszert fejlesztettek ki. „Pontos képünk van arról, hogy a marha, a sertés, a szárnyasok, a tojás- és tejtermelés esetén milyen környezetterheléssel kell számolni” – nyilatkozta a BBC-nek Gidon Eshel, a York-i Bard College professzora. Az állattartás a föld- és vízhasználattal, a nitrogénkibocsátással és az üvegházhatású gázok termelésével terheli a környezetet.

A Bard College (New York állam) és az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt számolták ki, hogy összesen mennyi erőforrást kell felhasználni az állatok etetéséhez, a széna, a takarmány és koncentrátumok (például a szójabab) megtermeléséhez ahhoz, hogy az állat élősúlya egy kilóval nőjön. Az üvegházhatású gázok esetén pedig nemcsak az állati takarmány előállítása során termelődött gázmennyiséget vizsgálták, hanem az állatok emésztése és a trágya kibocsátását is.  Az elemzésből kiderült: a talajterhelés és vízfogyasztás mellett a húsmarha-tartás miatt ötször annyi üvegházhatású gáz és hatszor annyi nitrogén kerül a légkörbe, mint amennyi a szárnyashús vagy a tojás termelésénél keletkezik, vagyis a marhahús környezetterhelése messze a legnagyobb.

Különböző élelmiszerek vízlábnyoma.