Hirdetés

Borsodban árválkodik Északkelet-Magyarország egyetlen szélerőműve. Bár a villamosenergia-rendszer a jelenlegi országos kapacitások három-négyszeresét is tudná kezelni, 2006 után egyszerűen leálltak a hatósági engedélyek kiadásával, a meglévőket pedig gyakran bírságolják. A felsőzsolcai magányos szélturbina jól szemlélteti a hazai szélenergia-ipar állapotát.

Ha Bécs felé autózik az ember, a tömegesen felbukkanó szélturbinák (látszólag) a haladást és a fejlődést szimbolizálják. Északkelet-Magyarországon ebből egyetlen szélturbinára futotta. És bár lehetne akár kettő is Felsőzsolca határában, a lényegen aligha változtatna sokat.  Az első megépítésére Nagy Zoltán cége (N-Zoll Trans Kft.) 2006-ban kapta meg a hatósági engedélyt, de másodikról már szó sem lehetett. Ezzel Nagy nem volt egyedül: 2006-ban az Energiahivatal 330 MW kapacitás rendszerbe állításához adott ki engedélyt, igény ennek több mint háromszorosára lett volna, sok igénylőnek ezért egyszerűen elfelezték a kért mennyiségét. 2006 óta nem osztottak újabb kapacitásokat, 2010-ig az elnyert kvótákat építették ki – sokszor már nem is azok a cégek, akik anno pályáztak – azóta azonban teljes a „szélcsend”. Jelenleg 176 ilyen típusú energiatermelő állít elő szélből áramot, pedig a villamosenergia-hálózat minden komolyabb változtatás nélkül – még a szkeptikusok szerint is – a jelenlegi mennyiség dupláját is gond nélkül kezelni volna képes.

A felsőzsolcai szélerőmű teljesítménye 1,8 MW, a „lapát” (rotor) átmérője 90 méter, maga a generátor több mint 100 méter magasan van – már az adatokból is látszik, impozáns látványt nyújt a Vestas típusú szélerőmű, amely teljesen magánpénzből épült fel. Nagy Zoltán számításai szerint egy ilyen erőművel évi 4-6 ezer tonna szén-dioxid levegőbe jutását lehet megakadályozni.

Engedélyt csak visszavonnak

Egy két megawattos erőmű megépítése és üzembe állítása ma nagyjából 950 millió – 1 milliárd forintba kerül. Az erőművek döntő többsége a Nyugat-Dunántúlon épült, mert itt a legjobb a szélhelyzet (például egy Felsőzsolcán felépült szélerőmű mintegy negyedével tud kevesebbet termelni, mint egy ugyanolyan szerkezet a Kisalföldön). A rendszer egésze szempontjából azonban az kifejezetten jó lenne, ha az országot lefedve sok helyütt épülnének szélerőművek, hiszen akkor nem egyszerre kezdenének áramot termelni, és nem egy időpontban állnának le, hanem – ahogy az adott helyen a szél fúj – „véletlenszerűen”, amit könnyebb kiszabályozni.

A villamosenergia-törvény (VET) értelmében szélerőművet csak akkor lehet építeni, ha pályázatot írnak ki rá. Utoljára 2009-ben volt erre konkrét próbálkozás (430 MW kapacitást osztottak volna szét), de a 2010-ben érkező új kormány visszavonta a már eredményhirdetésig jutott pályázatot. Azóta nem érkezett a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) ilyen jellegű kormányzati megrendelés.

Augusztus elsejével a MEKH kilenc szélerőmű-társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét vonta vissza amiatt, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházásaikat meg sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. (E társaságokat a 430 MW pluszkapacitásra számítva létesítették.
RÉSZLETEK >>>
 

Kapcsolódó anyagok:

Nálunk már a Keleti szél sem fúj

Rossz szélpolitika – kieső bevételek

Erőteljes a megújulós lemaradásunk

Elhibázott kormányintézkedések – áldatlan energiahelyzet

Szélmérleg 2012

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás