Putyin háborúja felerősítette a német atomparát. A német közvélemény megtartaná az atomerőműveket, a zöldek az identitásukat féltik a döntéstől.
Annalena Baerbock, a zöldpárti német külügyminiszter szerint nem lenne szabad meghosszabbítani a még működő német nukleáris erőművek élettartamát, ebben azonban a zöldek egyedül maradhatnak a koalíción belül, és az energiaválságtól tartó szavazók többsége is inkább atompárti. A német kormány az ellátásbiztonságról szóló jelentéstől teszi függővé a döntést, de túl sok idejük nincs: a fűtőelemeket másfél hónapon belül meg kellene rendelni.
A német kormány jelenleg azzal számol, hogy a kieső orosz szállítások miatt 15-20 százalékkal kell visszafogni az energiafogyasztást. Az ipari felhasználás csökkentése mellett a háztartások fogyasztásának visszafogását is tervezik, a közintézményekben pedig télen már nem fűtik majd a folyosókat, az irodákat pedig legfeljebb 19 fokra akarják felfűteni. Az energiaválság miatt közben újra feljebb kapcsolták a szénerőműveket, és szó van a német palagáz kitermeléséről is, azonban az utóbbival kapcsolatban is jelentősek a környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak.
Az atomerőművek üzemben tartása, melyek jelenleg a német villamosenergia-igény hat százalékát fedezik, szintén nagyon erősen megosztja a német közvéleményt és politikát.
A zöldek számára az atomellenesség évtizedek óta a programjuk és identitásuk egyik fő pillére. Maga a zöld párt is a nukleáris fegyverkezés és az atomerőművek elleni mozgalomból született a nyolcvanas években. Az orosz-ukrán háború miatt a párt már lemondott néhány korábbi szent tehenéről, így a külpolitikai be nem avatkozás elvéről és a körülményektől független pacifista szólamokról, de attól tartanak, hogy ha ezt a nukleáris energia kapcsán is megteszik, ugyanúgy elveszthetik önazonosságukat, mint ahogy az a centrum felé eltolódott szocdemekkel és a korábbi konzervativizmusából sokat feladó CDU-val is történt az elmúlt években.
Bár egyelőre az üzembentartás ideiglenes meghosszabbításáról van csak szó, Baerbock szerint az atompártiak valójában hosszú távon is szeretnének a nukleáris energiánál maradni. Az ellenzéki CDU vezetője tagadja, hogy ilyen szándékai lennének: a Friedrich Merz pártelnök azt mondja, a nukleáris energiára egy átmeneti periódusban, kettő-öt évig lenne még szükség. Valójában a CDU sem egységes a kérdésben. A konzervatív-centrista párt több témában is egyre inkább zöldül, és például a baden-württembergi CDU az országos pártvezetéssel szemben a lehető leggyorsabb bezárás mellett van.
A leginkább atomenergiapárti politikai erő valójában nem ellenzékben, hanem kormányon van: a liberális FDP egyértelműen a bezárások elhalasztása mellett van, vagyis az igazi feszültség a koalíción belül van az FDP és a Zöldek között. Az Olaf Scholz kancellár vezette szociáldemokraták ugyanakkor egyelőre nem foglaltak egyértelműen állást.
A kormány hivatalosan egy stresszteszttől teszi függővé a döntést, ebben az ellátásbiztonságról gyűjtenek mélyebb információkat.
Korábban azt állították, hogy az eredmények augusztus végére várhatóak, egyelőre azonban nincs róluk hír – bár a Wall Street Journal már két hete arról értesült, hogy a jelentés végül az atomerőművek üzemben tartásának meghosszabbítását fogja javasolni. A stresszteszt így a politikai időhúzásra mindenképpen alkalmas, ezt azonban nem lehet túl sokáig csinálni: a meglévő üzemanyagrudak idén télen még elegendőek, de a 2023/24-es téli energiaellátáshoz legkésőbb most októberig meg kellene rendelni az új elemeket. Addig azonban lemegy az alsó-szászországi tartományi választás és a zöldek is túl lesznek a pártkongresszusukon, és a gazdasági szükséghelyzettel érvelve lesz idejük felkészíteniük a tagságukat a döntésre-írta a G7 gazdasági portál.
A német közvélemény a felmérések szerint ugyanakkor inkább “atompárti”: 67 százalék szerint öt évvel meg kellene hosszabbítani a német atomerőművek üzemidejét, 41 százalék pedig még új nukleáris blokkok létesítését is jó ötletnek tartaná.
