A fóka és a pingvinmedence benépesítésével folytatódik jövőre a veszprémi állatkert eddigi legnagyobb szabású fejlesztése, amelynek keretében idén adták át az elefántparkot, az orrszarvúházat és a madárröpdét.

Az orrszarvúházat és a kifutót már teszteli első lakója, Rafiki, a szélesszájú orrszarvúbika, a jövőben pedig ebben a házban kapnak helyet az afrikai antilopok, zebrák és a szélesszájú orrszarvúcsapat többi tagja is. A fóka- és pingvinbemutató külső és belső medencéit is feltöltötték, amelyek a szakemberek véleménye szerint jól kiállták a víznyomáspróbát. A sikeres vízpróba után elkezdődik a víztisztító szűrők és pumpák tesztelése. Török László igazgató elmondta azt is, hogy a vízi állatok érkezéséről az Európai Állatkertek Szövetségének tagjaival tárgyalnak, valószínűleg jövő tavasszal érkeznek majd meg a pingvinek és a fókák a veszprémi állatkertbe.

A madárröpde házai már készen vannak, a tervek szerint még ebben az évben megérkeznek a Dél-Amerikában honos első szárnyas lakók– közölte Török László, hozzátéve, hogy az ötezer négyzetméter alapterületű röpde tizenhat méter magas oszlopainak felállítását december elején végezték el, január első felében pedig megérkezik Dániából a nyolcezer négyzetméternyi háló felfüggesztését koordináló speciális csapat. A madarakat és egyéb kisebb testű emlősöket is bemutató állatkerti látványosság méreteinél és kialakításánál fogva az egész országban egyedülálló lesz.

A veszprémi állatkert eddigi legnagyobb, 1,2 milliárd forintos fejlesztése az idei esztendő tavaszán kezdődött, a lámakifutó és az elefántpark már látogatható. Nuka, Dinkar és Félix, a három ormányos az 1100 négyzetméter alapterületű elefántházban, fűtött látogatói térrel várja az érdeklődőket, ahonnan üvegfalon keresztül tekinthetőek meg a belső kifutón tartózkodó állatok, akik a jelek szerint hamar belakták veszprémi otthonukat.
 

A megújuló pécsi állatkert tervei

Szatyor Miklós igazgató szerint a pécsi állatkert ősszel indult 1,2 milliárdos fejlesztésének a szakma és a közönség szempontjából is óriási jelentősége van, mert nemcsak az állatok bemutatásához teremt 21. századi feltételeket, hanem az ismeretterjesztéshez, az oktató-nevelő, a tudományos munkához, és a rekreációhoz is.