Új Duna lesz a neve a Galvani utca–Illatos út-vonalában megépülő hídnak, melyet a bebukott 2024-es olimpiai játékokra tervezett fejlesztések keretében építenek meg.
"A Magyar Közlönyben megjelent a Kormányhatározat arról, hogy a Galvani utca – Illatos út vonalában, Csepelen átvezetve épüljön egy új – a kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 forgalmi sávos – Duna-híd. A kormány előírása szerint a kapcsolódó úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy az figyelemmel legyen a természeti értékekre, a zöldfelületekre és a környék lakóinak életminőségére. A híd megvalósítására nemzetközi pályázatot írnak ki" – posztolta ki ma délután Németh Szilárd Facebookra az örömhírt.
Budapest olimpiai pályázatához készített látványterv bal oldalon az építendő híddal és útszakasszal.
A híd nyomvonala mindössze 2 km-re fekszik a Rákóczi hídtól, csepeli hídfőjénél pedig egyelőre csak felszámolásra váró, lepusztult bérházak, egy szennyvíztisztító és szántóföldek találhatók. A hídépítés ötlete az olimpiai fejlesztések kapcsán vetődött fel, jelenleg a legjobb, ami várható tőle, hogy tehermentesítheti a Rákóczi-hidat. A nemzetközi tervpályázat lebonyolítására 441 millió forintot bocsát rendelkezésre a kormány.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának korábbi közleménye szerint a pályázatra olyan külföldi sztárépítészek jelentkeztek, mint a holland De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney, vagy az éppen hídterveiről híres Ben van Berkel, illetve a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier. A meghívottak között szerepel a francia Explorations Architecture illetve a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura, valamint az új linzi Duna-hidat tervező Marc Mimram. A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke pedig a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke, Barsiné Pataky Etelka. A tagok között Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a neves francia hídtervező, Michel Virlogeu szerepel- írta a HVG.
Az összekötőre azért van szükség, legalábbis a kormány szerint, hogy a kormány által megálmodott új Duna-hídtól könnyen el lehessen jutni az Üllői útra, ezzel csökkentve a belváros forgalmát. Az Index birtokába jutott tervismertető szerint a projektnek több szakasza van, ebben a cikkben az Üllői út és az Illatos út közti résszel foglalkoztak részletesebben. Ez a szakasz azért fontos, mert itt található a ferencvárosi Kiserdő, amelyen első körben úgy tűnt, valamilyen formában keresztül fognak vezetni egy négysávos autóutat. Később Kocsis Máté azt mondta: „valakik kitalálták, hogy a kiserdő helyén menjen egy út. Egész nyáron azon dolgoztunk, hogy ne legyen, és most be is jelenthetjük, hogy nem lesz". Legutóbb szeptember végén írt az index a projektről. Akkor Tarlós István azt mondta: a kormánybiztossal közösen felszólítottuk a Galvani hidat és kapcsolódó útrendszerét építtető céget, hogy állítsa le a beruházás előkészítését. A tervezett Illatos úti levezetés ugyanis hátrányosan befolyásolja a fővárosi településszerkezetet és a fejlesztési lehetőségeket. Tarlós elmondása szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. nem vette figyelembe a főváros településszerkezeti tervét, ami szerint az úgynevezett Kis Galvani híd – ami a Csepel-szigetet és Pestet köti majd össze a Soroksári-Duna-ág felett –, a Kén utca felé folytatódik, és a Ferencvárosi pályaudvar sínei felett az Ecseri útba csatlakozik. Ezt figyelmen kívül hagyták a tervezési pályázat kiírásakor, és az Illatos út felé tervezték a kapcsolódó úthálózatot.
