Nincs egységes szabályozás, az érdekeltek ott játsszák / használják ki az élőállat-szállítási szabályokat, ahol csak tudják, úgyhogy az Európai Bizottság felülvizsgálná a hatályos rendszert.
Az Európai Számvevőszék az elmúlt időszak pénzügyi vizsgálatai után a legfrissebb riportjában a mezőgazdasági logisztikával foglalkozott. Megállapította, hogy a termelők és a feldolgozók igyekeznek hasznot húzni a regionális költségkülönbségekből, amelyek jelentős tételek, mivel évente több milliárd szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, baromfit és lovat szállítanak tenyésztés, hizlalás vagy vágás céljából az EU-n belül és kívül.
Nincs visszatartó szankció
Miként a jelentés fogalmaz, ugyan egyre kevesebb a gazdaság és a vágóhíd, de azok egyre nagyobbak, ez pedig ösztönzi az élőállat-szállítást, különösen, ha a szállítási költségek a hús kiskereskedelmi árának csak a töredékét teszik ki. Ha élő állatokat nagy távolságra szállítanak, az ártalmas lehet az állatjólét szempontjából, és fennáll a veszélye annak, hogy a szállítók kihasználják a nemzeti szankciórendszerek eltéréséből adódó joghézagokat – jelentette ki Eva Lindström, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.
Harmonizálni a húscímkézést
A számvevőszék jelezte: az EU-n belüli élőállat-szállításról csak elszórtan állnak rendelkezésre adatok, az Európai Bizottságnak sincs teljes körű és központosított áttekintése, noha jobban ki lehetne használni az informatika és a technológia vívmányait, és jobb tájékoztatás mellett a fogyasztók megalapozottabb vásárlási döntéseket hoznának.
Ez egy uniós állatjóléti címkézési rendszer révén lenne megvalósítható, amely átláthatóbbá tenné és harmonizálná a húscímkézést.
Olcsó, de logikátlan rendszer, hogy jelenleg egy állatot az élete során többször is szállíthatnak:
a Németországban hizlalt és levágott sertés alkalomadtán Dániában vagy Hollandiában született, míg a Franciaországban, Írországban és Litvániában született szarvasmarhát gyakran Spanyolországban vagy Olaszországban hizlalják és vágják le. Ráadásul az élő állatok tagállamok közötti kereskedelme zömmel közúton zajlik, ami környezetszennyező is.
Felülvizsgálat még az idén
A rendelkezésre álló adatok szerint 2017 és 2021 között az állatszállítás a következőképp oszlott meg:
- 63 százalékot tettek ki a legfeljebb 8 órás,
- 33 százalékot a 24 órát meghaladó,
- 4 százalékot a nagyon nagy távolságú szállítások
Civil szervezetek kiemelték, hogy további negatív faktorként gyakran rossz körülmények között zajlik az élőállat-szállítás, ezért az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állított fel az állatok szállítás közbeni védelmére, a bizottság pedig még az év vége előtt javaslatot kíván tenni az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára. Az új szabályok alkalmat adhatnak strukturális változások előmozdítására a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátás érdekében, ez a termelők és a fogyasztók haladó magatartását is ösztönözné.
Nyitókép: Shutterstock
