Háttérbe fog szorulni a szántóföldi növénytermesztés a vidékfejlesztési programok tervezésekor, a kormány elsősorban a kézimunka-igényes ágazatok – a kertészet, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás – területén tevékenykedőket szeretné helyzetbe hozni – mondta az Magyar Nemzetnek Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség frissen kinevezett vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Meglepte, hogy a Miniszterelnökséghez került a vidékfejlesztés területe?
– Olyan szempontból nem, hogy a kormány kommunikációja egyértelmű volt. Ebből pedig már korábban is kiderült, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban minden programot és ezzel kapcsolatos pályázatot átláthatóbb rendszerben szeretne működtetni. Ebbe a koncepcióba pedig a vidékfejlesztés is beletartozik. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy vidéken nemcsak a vidékfejlesztési, hanem a terület- és gazdaságfejlesztési programok hatásait is érezhetik a polgárok. Ezek összehangolása pedig jelentősen javíthat a forrásfelhasználás hatékonyságán.
– A vidékfejlesztési tárcánál ezek szerint nem használták fel elég hatékonyan a vidékfejlesztési forrásokat?
– Egyszerűen más logika mentén szeretnénk kezelni ezek után a vidékfejlesztést. Az előző Fidesz– KDNP-kormány ilyen szempontból kötve volt a szocialisták által elindított 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus vállalásaihoz. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak ezért már nem is volt túl nagy mozgástere e programok tekintetében.
– A vidékfejlesztéssel foglalkozó háttérintézmények feletti felügyeletet is átveszi a Miniszterelnökség?
– Természetesen, hiszen ezek a vidékfejlesztési forrásokhoz tartoznak. Így a tárca felügyelete alá kerül többek között a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is, továbbá a Leader egyesületekkel kapcsolatos tevékenységeket is átvesszük.
– Mi várható az átalakítástól a vidékfejlesztés területén?
– Elsősorban átláthatóbb és könnyebben értelmezhető pályázatok fognak megjelenni, a forrásokhoz pedig egyszerűbben lehet majd hozzáférni. A támogatásokat főként a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak és családi gazdaságoknak szeretnék eljuttatni.
– Mekkora forrás áll majd rendelkezésre a hétéves költségvetési ciklus során?
– A vidékfejlesztési programokra 3,45 milliárd eurót hívhatunk le, ez átszámítva meghaladja az ezermilliárd forintot. Ennek 15 százalékát átcsoportosíthatja a kormány a közvetlen kifizetésekre, de akár fordítva is, a végleges döntés nemsokára megszületik.
– Milyen főbb célok mentén fogják kiírni a pályázatokat?
– Ilyen szempontból a tagállamok mozgástere viszonylag kötött, de a kijelölt út egyáltalán nem idegen a magyar elképzelésektől, csak megfelelő tartalommal kell megtölteni. Elsősorban azon ágazatok fejlesztését tartjuk fontosnak, amelyek versenyképességét jelentősen kell és tudjuk is növelni. Ilyen például az állattenyésztés, a kertészetek és a zöldség-gyümölcs termesztés. Úgy érzem, ezeken a területeken a következő években nagyon nagy eredményeket érhetünk el. Ennek érdekében tervezzük támogatni az öntözésfejlesztést és a geotermikus energia kihasználását, továbbá azon termelői összefogásokat is, amelyek az élelmiszergyártás irányába kívánnak elmozdulni.
– A vidékfejlesztési tárca korábbi vezetői többször jelezték, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére is tetemes összegeket fordítanának. Ez mennyiben marad prioritás a Miniszterelnökségen belül?
– Teljes mértékben. Fontos, hogy az élelmiszer-ipari fejlesztéseket más forrásokból (Ginop) is meg lehessen oldani, ezen lehetőségek egyeztetése folyamatban van. A vidékfejlesztési forrásokból a kis- és középvállalkozások esetében szeretnénk elősegíteni azt, hogy a társaságok minél magasabb szinten feldolgozott, lehetőleg késztermékkel lépjenek piacra.
Forrás: mno.hu. Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Nemzet mai számában olvashatja.
